Változhat a nyugdíjrendszer: A gyermekek számától tennék függővé a nyugdíj összegét és korhatárát is

 nyugdij

Úgy tűnik, egyre inkább fenntarthatatlan a jelenlegi nyugdíjrendszer, de vajon mennyire lesz igazságos az életüket végigdolgozó emberekkel szemben az alapján különbséget tenni, hogy mennyi gyermekük született?

Fenntarthatatlan a jelenlegi nyugdíjrendszer, ezért egy, a Magyar Közgazdasági Társaság szakmai konferenciáján ismertetett pontrendszer úgy módosítaná, hogy a nyugdíj korhatára és összege is függjön a felnevelt gyermekek számától – írja a novekedes.hu.

A jelenlegi, folyó fizetésen alapuló nyugdíjrendszer fenntarthatóságával kapcsolatban hat különböző problémát emeltek ki az előadók. Ezek a következők:

  • A rendszer alapja a jövő nemzedék járulékfizetési képessége, bár az alkotók magyarázata arról szólt, hogy a jelen nemzedék járulékfizetési képességére épül.
  • Miután garantőrként az államot állították a rendszer mögé, gyakorlatilag semmilyen tartalék nem áll a rendszer mögött.
  • A nyugdíjak mögött implicit államadósság áll. Ez azt jelenti, hogy nominálisan ugyan nem jelenik meg adósságként az az összeg, amelyet az állam a nyugdíjak fizetésére hitelként felvesz, de ettől még létezik.
  • Ebben a rendszerben keverednek a biztosítási és a szolidaritási elemek. Abban a reményben fizetik az aktuális aktív dolgozók járulékaiból az aktuális nyugdíjakat, hogy amikor a mostani aktívak nyugdíjba mennek, őket is eltartják majd az akkor aktív dolgozók.
  • További probléma, hogy a népesség folyamatos növekedését feltételezi, bár elméletileg a termelékenység emelkedése miatt nem kellene gondot jelentsen a népesség csökkenése sem.
  • Ráadásul lényegében az 1970-es évektől létező nyugdíjrendszer működése vezetett oda, hogy a gyerekszám csökkenni kezdett, tekintve, hogy anyagilag nem éri meg gyermeket vállalni. A rendszer tehát gyakorlatilag saját maga alatt vágta és vágja a fát azóta is

 – hangzott Banyár Józsefnek, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárának ismertetése.

A szintén a Corvinuson tanító Kovács Erzsébet statisztikával ismertette a folyamatot, amelynek adatai szerint míg 1999 és 2019 között látványosan csökkent a szülőképes korú nők aránya, az ötven év felettieké és a nyugdíjaskorúaké körülbelül ugyanilyen arányban nőtt. Tehát a befizetéseket jelentősen kellene növelni ahhoz, hogy fedezni lehessen a nyugdíjakat. 

TOVÁBBI SÚLYOS PROBLÉMA, HOGY A CSALÁDONKÉNTI ÁTLAGOS GYERMEKSZÁM CSAK MINIMÁLISAN NÖVEKSZIK, 1,42–1,55 KÖZÖTTI ÉRTÉKE MESSZE ELMARAD A SZÜKSÉGES 2,1-TŐL. 

A beszámolóban ismertetett prognózis szerint ráadásul a tendencia folytatódhat, és 2030-ra tovább csökken a szülőképes korú nők száma. Hatalmas hibája a rendszernek az is, hogy bár az aktív dolgozók befizetett járulékaira épül, a humántőke megtérülését elszakítja annak létrehozásától, tehát a gyermeket közjószágnak tekinti.

Megoldást az jelenthetne, ha nem szakítanák el a humántőke megtérülését annak létrehozásától, magyarul: ha figyelembe veszik, ki hány gyermekkel járul hozzá a nyugdíjrendszer fenntartásához, ennek arányában befolyásolva a kiutalt nyugdíj mértékét. A végső finanszírozóvá ezáltal gyakorlatilag maga a felnevelt gyermek válna.

A KONFERENCIÁN ISMERTETETT RENDSZER SZERINT EGYFAJTA PONTOZÁS ALAPJÁN DÖNTENÉNEK A NYUGDÍJ ÖSSZEGÉRŐL, AMELYBEN PONTOKAT KAPNÁNAK A FELNEVELT GYERMEKEK SZÁMÁNAK FÜGGVÉNYÉBEN.

A rendszer következményeként adódik, hogy a gyermektelenek nyugdíja jóval alacsonyabb lenne, vagy pedig meg kellene emelni a nyugdíjkorhatárukat. Azonban így létrejönne egy nyugdíjpillér, ahová a munkába állástól kezdve fizetnének az emberek meghatározott összeget, s ebből finanszíroznák a normál és a megemelt nyugdíjkorhatár közötti időszakot a gyermektelenek számára.

A konferencia résztvevői úgy vélik, mindezzel megakadályozható lenne annak a problémacsoportnak az újratermelődése, ami a jelenlegi nyugdíjrendszert fenntarthatatlanná teszi. (Index.hu)

Forrás: Borsod24