Eddig nem látott adatok kerültek nyilvánosságra, a szegény vidéket érintette legjobban a koronavírus-járvány

 eddig00

A K-Monitor adatigénylése alapján a megyeinél részletesebb, települési bontásban kapott számokat a Nemzeti Népegészségügyi Központtól (NNK) a koronavírusos halálozásokkal kapcsolatban. Ebből kiderült, hogy a járvány kezdetétől március 4-ig mennyien haltak meg koronavírusban a magyarországi falvakban és városokban – írja a 444.hu cikkében.

Az adatok tehát csak március elejéig tartalmazzák az elhunytak számát, vagyis a harmadik hullám egy jó része már nem tartozik bele ebbe az időintervallumba, így érdemes ezt is figyelembe venni az adatok értelmezése kapcsán. Március 5. reggeli adatai alapján az elhunytak száma 15 619 fő volt Magyarországon, míg jelenleg ez a szám már 29 774 fő, vagyis közel a duplája az akkorinak. Ettől függetlenül az adatok hasznos részleteket árulnak el a járvány hazai lefolyásával kapcsolatban. A K-Monitor megszerezte a települési fertőzési adatokat is, így a két adatsorból már kiszámítható, hogy a regisztrált fertőzöttek hány százaléka halt bele a betegségbe.

A legmagasabb halálozási arány a szikszói járásban volt, ahol a fertőzöttek közel 11 százaléka hunyt el.

Az egyes járások között igen nagy különbségek láthatóak, hiszen van, ahol ez az arány a 2 százalékot sem érte el. A tíz legmagasabb halálozási aránnyal rendelkező járásból három Borsod megyében, három Bács-Kiskunban található, egy pedig Hevesben, Veszprémben, Fejérben és Békésben van. A lista végén négy Pest megyei, három Győr-Moson-Sopron megyei járás található egy Hajdú-Bihar megyei, egy Veszprém megyei és egy Csongrád megyei mellett.

Az adatok alapján tehát úgy tűnik, hogy a koronavírus-járvány jobban érinthette a szegényebb térségeket, ott, ahol alacsonyabb az egy főre eső személyi jövedelemadóalap.

A halálozási arány és az egy háziorvosra jutó vizitek száma között is látszik egy gyengébb statisztikai összefüggés, vagyis ahol kevesebb a szakember és nagyobb a leterhelés, ott is nagyobb a halálozási arány.

Településtípus szerint vizsgálva az adatokat a megyei jogú városokban (3,6 százalék), és a fővárosban (3,9 százalék) volt a legalacsonyabb a halálozási arány. A városokban (4 százalék), községekben (4,3 százalék) és nagyközségekben (4,4 százalék) ennél magasabb. Lakosságarányosan a Veszprém megyei Szőcön volt a legmagasabb a halálozás az első két hullámban, és utána is többnyire falvak következnek.

Az egyenlőtlenségek és a koronavírus-járvány közötti összefüggéseket más országokban is vizsgálják a szakértők. Egy amerikai tanulmány szerint a szegénységben élő emberek nehezebben férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz, eleve több betegséggel küzdenek, és nem állnak át a távmunkára sem olyan könnyen, vagyis náluk nagyobb az esélye a fertőzésnek is.

Forrás: Portfolio