Túlterhelt egészségügy: se kontroll, se szűrővizsgálat

egezsegugy

A súlyosabb Covid-szövődmények általában a krónikus betegségben érintetteknél alakulnak ki, ezért (lenne) különösen fontos nagy figyelmet fordítani a rendszeres szűrő- és kontrollvizsgálatokra, amikre a kórházak jelenlegi túlterheltsége mellett sajnos egyre kevesebb lehetőség adódik.

Egy jól karbantartott krónikus betegség önmagában még nem jelenti azt, hogy a páciens a magasabb rizikójú csoportba tartozik, ha azonban hosszabb ideig fennállnak a magas vércukor- vagy vérnyomás-értékek, elhanyagolja az alapbetegséggel együtt járó szövődményeket, netán felhagy a rendszeres gyógyszerszedéssel, a szervezet számára jelentősen megterhelő lehet egy esetleges Covid-fertőzés. A jelenlegi járványhelyzet rövid és hosszú távú hatásairól Spányik Andrással, a Doktor24 orvosigazgatójával beszélgettünk.

Krónikusan romló tendencia

Míg 2005-ben százezer főre 679,4 cukorbeteg jutott a KSH adatai szerint, addig 2017-re már 1321,4 főre emelkedett a diabéteszes betegek száma, vagyis csaknem megduplázódott. A cukorbetegség kapcsán fontos különbséget tenni az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegség között: az előbbi jellemzően gyermekkorban kezdődik és autoimmun folyamatok eredménye, az utóbbi felnőttkorban alakul ki, és az anyagcsere működési zavarával hozható összefüggésbe.

„Az 1-es típusú cukorbetegségnél az immunrendszer elpusztítja az inzulintermelő sejteket, ami miatt leáll a szervezet inzulintermelése, a pótlást pedig kívülről kell biztosítani. A 2-es típusú cukorbetegség ennél bonyolultabb, különböző metabolikus folyamatok következtében borul fel a szervezet cukorháztartása, ezzel kapcsolatosan azonban jó hír, hogy nem kell mindig inzulinnal kezelni a pácienseket: a kedvező változáshoz elegendő lehet az életmódváltás és/vagy a gyógyszeres kezelés” - mutat rá az alapvető különbségekre Spányik András.

Az orvosigazgató hozzáteszi, hogy a metabolikus egyensúly helyreállításához - vagyis a diabétesz megelőzéséhez, illetve a kezdődő cukorbetegség visszafordításához - rendkívül fontos a fogyás, az alkoholfogyasztás elhagyása és a rendszeres testmozgás gyakorlása.

„A mozgásszegény életmódot folytató, elhízott személyek általában magas vérnyomással is küzdenek, amihez diabétesz is társulhat - ez az úgynevezett metabolikus szindróma, ami a nyugati társadalmakban sajnos meglehetősen gyakori. Bár a metabolikus szindrómának nem képezik részét, az elhízással és a mozgásszegény életmóddal gyakran együtt járnak ízületi problémák is, tovább nehezítve az érintettek mindennapjait” - teszi hozzá Spányik doktor.

Sajnálatos tény, hogy a magas vérnyomásra és az iszkémiás szívbetegségre (vagyis a szívizom elégtelen vérellátása következtében kialakuló szívproblémákra) vonatkozó statisztikai adatok sem mutatnak javulást a KSH adatai szerint: 2005-ben százezer lakosra 2501,1 magas vérnyomásban érintett személy jutott, ami 2019-re jelentősen megnőtt, 3959,7 főre.

Az iszkémiás szívbetegség 2005-ben - százezer lakosra vetítve - 914,3 főt érintett, tavaly azonban már 1517,3 beteget regisztráltak.

A szívet érintő elváltozások sok esetben egy már meglévő alapbetegség szövődményeként jelentkeznek, de a helytelen életmód és az elhízás következtében is létrejöhet.

„Mind az 1-es, mind a 2-es típusú cukorbetegségre igaz, hogy a tartósan magas vércukorszint komoly szövődményeket okozhat: a leggyakoribb a szívinfarktus és a stroke előszobájának tekinthető szív- és érrendszeri károsodás, a vesekárosodás, az idegrendszert érintő szövődmények, megfigyelhető azonban a sebgyógyulás lassulása és az immunrendszer gyengülése is, ami mindenféle kórokozóval, így a koronavírussal szemben is védtelenebbé teszi az érintetteket” - magyarázza a Doktor24 orvosigazgatója.

Szívbaj, cukorbaj: nem csak az idősek betegsége

A szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők számára azért jelent nagyobb veszélyt a koronavírus, mert egy, a szervezetet jobban megviselő betegség vagy a tartósan magas láz jobban megterheli a keringési rendszerüket, ami miatt nagyobb eséllyel alakulhatnak ki olyan komolyabb szövődmények, amelyek indokolttá tehetik a kórházi kezelést vagy az intenzív osztályos ellátást.

Gazdasági szempontból egyáltalán nem elhanyagolható az a tény, hogy a hazánkban vezetőnek számító krónikus betegségek - vagyis a cukorbetegség, a magas vérnyomás és az iszkémiás szívbetegség - már jó ideje nem csak az időseket sújtja, egyre fiatalabb korban diagnosztizálják ezeket a pácienseknél. Nem javít a helyzeten az sem, hogy az egyre feljebb tolódó nyugdíjkorhatár következtében a munkavállaló populációba tartoznak azok az idősebb emberek is, akik korábban felhagyhattak a munkába járással.

Az utóbbi évtizedek szintén kedvezőtlen változása, hogy a jelenlegi életforma mellett számottevően megnövekedett az elhízottak száma, ez pedig jelentős rizikófaktornak számít a krónikus betegségek kialakulása szempontjából

- teszi hozzá a szakértő. Spányik András kiemeli továbbá, hogy megfelelő szűrővizsgálatokkal időben ki lehet mutatni például azt, hogy ki az, aki gyors léptekkel halad a diabétesz kialakulása felé, időben közbelépve pedig meg lehetne előzni a bajt, a jelenlegi járványhelyzetben azonban a korábbinál is kevesebben tartják fontosnak, hogy részt vegyenek a szűrővizsgálatokon (sőt, nem csak a tünetmentes páciensek odázzák el az orvosnál tett látogatást, hanem sok esetben azok is, akiknek panaszaik vannak.)

A magas vércukorszint egyik veszélye, hogy kezdetben semmilyen tünetet nem okoz, így szűrővizsgálat híján az érintetteknek nagy valószínűséggel fogalmuk sincs arról, hogy már fennáll náluk a cukorbetegséget megelőző állapot, az úgynevezett prediabétesz. Márpedig ha prediabétesz esetén tovább folytatják korábbi életmódjukat, nagy valószínűséggel nem kerülhetik el a cukorbetegség kialakulását.

Túlterhelt egészségügy: se kontroll, se szűrővizsgálat

A cukorbetegség prevenciója terén az úgynevezett FINDRISK-kérdőív alkalmazásával rendkívül komoly eredményeket értek el Finnországban, tudjuk meg Spányik Andrástól, aki rögtön hozzáteszi, hogy a lehetőség hazánkban is mindenkinek adott, a statisztikai alapon működő, egyszerű kérdéssor ugyanis könnyen és gyorsan kitölthető akár online is.

„Az ehhez tartozó pontrendszer megmutatja, hogy kinél mekkora az esély a cukorbetegség kialakulására: akinél az eredmény magasabb kockázatot jelez, annál érdemes sort keríteni a szükséges szűrővizsgálatokra, és azokat bizonyos időközönként rendszeresen megismételni. Ez többek között azért lényeges, mert a diabétesz megelőző állapotait - vagy a már kialakult cukorbetegséget kezdeti szakaszban - könnyebb kordában tartani, mint a már súlyosabb formában jelentkező, netán szövődményeket is okozó betegséget.”

A koronavírus szempontjából fontos információ, hogy a helyesen beállított vércukor értékekkel rendelkező, szövődmények nélküli, jó fizikumú cukorbetegekre nézve kisebb kockázatot jelent egy esetleges megbetegedés, szemben azokkal a diabéteszesekkel, akiknek tartósan emelkedett a vércukorszintje és szövődmények is társulnak az alapbetegséghez. Ugyanez elmondható a magas vérnyomással diagnosztizált páciensekről is: az elhanyagolt magas vérnyomás miatt kialakult szívelégtelenség vagy vesekárosodás növelheti a Covid-fertőzés súlyosabb lefolyásának esélyét.

A rendszeres szűrő- és kontrollvizsgálatok jelentősége tehát kiemelkedő, a korai felismeréssel ugyanis jó eséllyel megelőzhető, illetve lassítható a szövődmények kialakulása. A kórházak jelenlegi túlterheltsége mellett azonban az orvosok legnagyobb igyekezetük ellenére sem tudják megfelelően ellátni a betegeket, ami miatt egyrészt romolhat a már diagnosztizált krónikus betegek állapota, másrészt a szűrővizsgálatok halasztása miatt jóval később - és sok esetben már előrehaladottabb szakaszban - kerülhetnek felismerésre az új krónikus betegek.

Forrás: portfolio.hu