Magyarország teljesen szétszakadt, hatalmas a különbség a régiók között

szetszakadtmagyar000

Nőtt a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező régiók közötti különbség, a háztartások jövedelemszerkezete Dél-Dunántúlon a legkedvezőtlenebb, derült ki a KSH adataiból. A legkedvezőbb helyzetben lévő Budapest lakosságának 11,2%-át érintette a szegénység vagy kirekesztődés kockázata, míg a legszegényebb Észak-Magyarországon minden negyedik háztartást.

A háztartások jövedelmi helyzete regionálisan jelentősen eltért tavaly is. 2019-ben kismértékben nőtt a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező régiók közötti különbség. Budapesten az egy főre jutó éves átlagos jövedelem 2 millió 641 ezer forint volt, az országos átlag 1,3-szerese. Észak-Alföldön az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 1 millió 658 ezer forintot tett ki, 17,3%-kal elmaradva az országos átlagtól, írja a KSH.

 szetszakadtmagyargraf00

Forrás: KSH

A háztartások jövedelemszerkezete Dél-Dunántúlon a legkedvezőtlenebb, ahol a munkajövedelem aránya az összjövedelmen belül 67,2% volt, 15,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az országos átlag. Ebben a régióban volt a legmagasabb a társadalmi jövedelmek aránya (30%). A legkedvezőbb jövedelemszerkezettel továbbra is Pest régió háztartásai rendelkeztek, ahol a munkajövedelem részaránya 78,2, a társadalmi jövedelmeké pedig 20,7% volt.

A jövedelmek nagysága követi a települési hierarchiát: minél nagyobb lélekszámú településen élt egy háztartás, annál magasabb egy főre jutó bruttó jövedelemmel rendelkezett. A megyei jogú városokban az éves bruttó jövedelem 8,1%-kal meghaladta az országos átlagot, egy főre vetítve 2 millió 169 ezer forintot tett ki. Az egyéb városokban 4,8%-kal maradt el az átlagtól a fejenkénti jövedelem. Nőtt a községek országos átlagtól való elmaradása, ami 2018-ban 12,5, 2019-ben 17,7% volt.

2019-ben az előző évhez képest Budapesten nőtt a legdinamikusabban (13,7%-kal) a fogyasztás, az országos átlag növekedési ütemét 4,8 százalékponttal haladta meg. A fővárost 12,4%-os növekedési ütemmel Pest régió, Dél-Dunántúl (10,8%) és Nyugat-Dunántúl (10,5%) követte a rangsorban. A háztartások fogyasztási kiadásaiban mért regionális különbségek évek óta alig változtak, bár az alföldi és az északi régiók fogyasztási kiadásai felzárkózást mutatnak, azonban még mindig elmaradnak az ország egészére átlagosan jellemzőtől. A kiadás nagysága Észak-Alföldön az országos átlagtól 17,1, Észak-Magyarországon 13,4%-kal maradt el.

 szetszakadtmagyargraf01

Minél nagyobb lélekszámú településen él egy háztartás, annál magasabb a kiadásaik összege. Az előző évekhez hasonlóan a háztartások 2019-ben is Budapesten fordították a legtöbbet fogyasztásra. Ez az érték a települési hierarchiában lefelé haladva folyamatosan csökkent: a megyeszékhelyeken és a többi vidéki városban 1 millió 395 ezer, a vidéki városokban 1 millió 213 ezer forintot tett ki. Az összeg a községekben volt a legalacsonyabb, éves szinten 1 millió 168 ezer forint, az országos átlag 87,7%-a.

2019-ben ismét nőttek a regionális különbségek a legfejlettebb és a legelmaradottabb régiók között. A legkedvezőbb helyzetben lévő Budapest lakosságának 11,2%-át érintette a szegénység vagy kirekesztődés kockázata, míg a legszegényebb Észak-Magyarországon minden negyedik háztartást. E tekintetben a legnagyobb mértékű (6,8 százalékpontos) javulás Pest régióban történt. Az előző évihez képest nem változott a kockázatnak kitett háztartások aránya Közép-Dunántúlon (13,3%), Észak-Alföldön (24,1%) és Dél-Dunántúlon (24,6%). A jövedelmi szegénység továbbra is leginkább Dél-Dunántúl és Észak-Alföld (19,4 és 15,9%), a legkevésbé pedig Budapest népességét (7,4%) érintette.

szetszakadtmagyargraf02

A súlyos anyagi deprivációban élők aránya Észak-Magyarországon (17,7%), volt a legmagasabb, ahol a nélkülözők aránya közel 2 százalékponttal nőtt 2018-hoz képest, és több mint kétszerese az országos átlagnak. Átlagot meghaladó volt a súlyosan depriváltak aránya Észak-Alföldön (11,6%) és Dél-Dunántúlon (9,8%) is. A munkaszegénység továbbra is Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb, ahol a lakosság 8,7%-a élt nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban, míg Pest régióban az érintettek aránya mindössze 2,0% volt 2019-ben.

Címlapkép: Getty Images

Forrás: portfolio.hu