Koronavírus: egy egyetemi professzor szerint kétszer annyi haláleset lehet a valóságban, mint a hivatalos adat

koronavirus halalozas00

Közelíti az 1 millió főt a koronavírusban elhunyt áldozatok száma a világon a hivatalos statisztikák szerint, de a Melbourne-i Egyetem professzora szerint a valóságban akár kétszer ilyen magas is lehete ez a szám, az év végére pedig elérheti a 3 milliót - írja a Bloomberg.

Alan Lopez, az egyetem betegségekkel foglalkozó csoportjának vezetője szerint 1,8 millió körül lehet már valójában a koronavírus halálos áldozatainak száma.

A vírus gyors terjedése, valamint a tünetmentes fertőzöttek miatt gyakorlatilag lehetetlen az esetek pontos meghatározása anélkül, hogy átfogó tesztelést végeznének a lakosságon - indokolja.

Tény, hogy az 1 millió haláleset magában is sokkoló szám, de előfordulhat, hogy ez alulbecsült lehet, mégpedig szignifikánsan – állítja a professzor a Bloomberg tudósítása szerint. Hozzáteszi, hogy még a jó egészségügyi rendszerrel rendelkező országokban sem könnyű pontosan mérni a koronavírus mortalitását. Az Egyesült Államokban valószínűleg több tízezer haláleset lehetett március és május között, ami nem szerepelt a hivatalos statisztikákban.

A Bloomberg példaként említi Indiát, ahol már több mint 5,4 millió megbetegedést regisztráltak (ezzel a második legfertőzöttebb ország a világon az Egyesült Államok után), de kevesebb, mint a globális halálesetek tizedét (90 ezer főt) kötik az országhoz. Az országnak nincs megbízható regisztrációs rendszere, hogy valós időben követni tudják a haláleseteket. A másik példának az amerikai Indiana államot hozza fel, ahol amerikai kutatók szerint még az idősotthonok lakóit sem tesztelték rutinszerűen, de még így is a halálos áldozatok 55 százaléka innen került ki. És vannak olyan országok, például Oroszország, ahol az olyan magas kockázatú csoportokba eső koronavírusos betegeknél, mint akik szívbetegségben, vagy daganatos megbetegedésben szenvedtek, a halál okaként sokszor nem is a koronavírust, hanem a fennálló krónikus betegséget nevezték meg. Ez szintén megkérdőjelezi a hivatalos halálozási statisztikákat. Júliusban Oroszország 5922 halálesetet jelentett a koronavírus miatt, de legalább további 4157 haláleset hozható összefüggésbe a vírussal a Bloomberg szerint, ami kimaradt a hivatalos koronavírus-statisztikából. A halálozási statisztikák összességében azt mutatják, hogy közel 30 ezerrel többen haltak meg júliusban Oroszországban, mint 2019 júliusában.

A pontos adatok hiánya pedig megnehezíti a kormányzatok dolgát is, amikor azok a vírus elleni harc stratégiáját igyekeznek kidolgozni és a gazdasági fellendülést támogató intézkedéseket kidolgozni. Ha alul van mérve a halálozási ráta, az hamis biztonságérzetet kelthet a lakosságban is.

Ha igaza lesz a professzornak és az év végére eléri a 3 milliót a halálos áldozatok száma, akkor a vírus minden idők leggyilkosabb betegsége lehet.

A WHO júniusban megfogalmazott ajánlása szerint azokat a haláleseteket, amelyeknél a koronavírus tünetei mutatkoztak, akkor is a koronavírus áldozataiként kell elkönyvelni, ha a vírus jelenléte nem volt bizonyított (kivéve ha volt valami egyértelmű más ok). De időbe telik, mire az egészségügyi dolgozók mindenhol átveszik ezt a metodológiát – tette hozzá Alan Lopez professzor.

De van, ahol azonban a koronavírus-járvány nemhogy a halálozások megugrásához vezetett volna, de ellentétes hatást váltott ki, például az otthon maradás és a távolságtartás miatt csökkentek a halálesetek az utakon és az influenza is kevesebb áldozatot szedett. Például Japánban, amit sokan kritizáltak a széleskörű tesztelés hiánya miatt, a halálozások 3,5 százalékkal csökkentek májusban az egy évvel ezelőtti szinthez képest, pedig a járvány náluk akkor tetőzött.

A járvány teljes gazdasági költsége (ami egyes becslések szerint meghaladhatja a 35 ezer milliárd dollárt 2025-ig) inkább az emberek költekezési szokásainak megváltozásához köthető, mint a halálesetekhez, vagy a kormányzatok által bevezetett korlátozásoknak – véli az Ausztrál Nemzeti Egyetem professzora. A gazdasági hatások annak a következményei, hogy az egyének megváltoztatják a viselkedésüket, nem pedig a kormányzati intézkedéseknek – teszi hozzá.

Globálisan csökkent a koronavírusos halálesetek napi száma a március-április szintekhez képest a betegek javuló egészségügyi ellátása és a kezelési módszerek fejlődése miatt. De Európában és Észak-Amerikában az influenzajárvány beköszöntével ismét felfuthatnak a halálozások – figyelmeztet a Bloomberg.

Forrás: portfolio.hu