Sátoraljaújhely száz éve köti össze a Felvidéket és az anyaországot

trianono faultetes 02

Trianon a veszteség mellett hitforrásként is szolgálhat minden magyar számára.

„Mi, sátor­aljaújhelyiek Trianon óta nagyon jól tudjuk, mit jelent peremvidéken élni, számkivetettnek lenni és magyarnak lenni akkor is, amikor ez leginkább hátrányt jelent” – közölte Szamosvölgyi Péter, a város polgármestere csütörtökön a trianoni békediktátum százéves évfordulója alkalmából megrendezett rendezvénysorozat első városi eseményén. Ezt a Nemzeti Színház kezdeményezésére tartották meg, amely során országszerte összesen 13 almafát ültettek el a teátrumnál, valamint tizenkét olyan határ menti településen, amelyek közvetlenül élték át a szétszakítottság fájdalmát és annak következményeit. Így jutottak el Sátoraljaújhelyre is, a zempléni várost ugyanis kettévágta a trianoni határ. A polgármester hozzátette: Újhelynek száz éve az a vállalása, hogy összekösse a Felvidéket az anyaországgal. Azóta kell szembesülniük azzal is, hogy akár városvezetőként, akár helyi lakóként dupla annyit kell dolgozniuk a város megmaradásáért, mint máshol. A polgármester kiemelte: jó érzés, hogy Sátoraljaújhely része annak a 12 települést érintő kezdeményezésnek, amely során a nemzeti teátrum munkatársai, színművészei almafát ültetnek a kerek évforduló alkalmából.

Életre ítéltetett

A Nemzeti Színházat Bordás Roland színművész képviselte, aki elmondta: társulatuk a 100 éves évforduló alkalmából március 6-án mutatja be a Wass Albert Tizenhárom almafa című művéből készült azonos című színdarabot, amelyet Vidnyánszky Attila, a teátrum igazgatója rendez. Ez adta azt az ötletet, amely során a társulat tagjai a színház melletti délelőtti emlékfaültetés után az ország 12 határ menti településére utazva csaknem azonos időben egy-egy, úgynevezett pónyik almafát ültetnek el. Kiemelte: ez a fa is emlékeztessen mindenkit arra, hogy ez a kis nép életre ítéltetett. Trianon a veszteség mellett hitforrásként is szolgálhat minden magyar számára – közölte. Hozzáfűzte: azt tervezik, hogy idén októberben 13 határon túli településen ültetnek őshonos magyar almafákat. A színművész beszélt arról is, hogy az almafák Kovács Gyula pórszombati erdőmérnök és Szarvas József színművész őshonos magyar gyümölcsfajták megőrzését célzó közös Tündérkert-mozgalmának köszönhetőek. Bordás Roland kiemelte: az almafa sokára hoz majd termést, reméli, évtizedek múlva is lesz a városban olyan magyar közösség, amely gondozza majd.

A 13 helyszín

Budapest, Somoskőújfalu, Balassagyarmat, Tompa, Kelebia, Tarpa, Újszalonta, Dunasziget, Magyarszombatfa, Berzence, Sátoraljaújhely, Gyálarét, Nagylak.

Pónyik alma: erdélyi származású almafajtaként jegyzik. Először a Döbrentei-kódexben említik a nevét 1508-ban. Vastag héjú, középnagy, sárga színű, a napos oldalon bepirosodó gyümölcs. Húsa sárgásfehér, kellemes ízű, édes-savas illatos. Erős növekedésű, de későn fordul termőre.

(A borítóképen: Szamosvölgyi Péter (balra) és Bordás Roland elültette a fát)

Forrás: boon.hu