Ennél a titkos immunerősítő elixírnél nincs jobb: az ősi erdélyi recepttel máig gyógyítanak

 immunerosito

Amikor a természetes immunerősítőkről beszélünk, az első háromban egészen biztosan benne van a fokhagyma. Persze isteni egy fokhagymás lángos és a fokhagymakrémleves is, de megközelítőleg sem fejti ki a hatását úgy, mint frissen, önmagában fogyasztva.

Amikor a természetes immunerősítőkről, baktériumölő növényekről beszélünk, az első háromban egészen biztosan benne van a fokhagyma. A felhasználási módja azonban nem mindegy, hiszen egészen másként hathat ránk.

Persze isteni egy fokhagymás lángos és a fokhagymakrémleves is, de megközelítőleg sem fejti ki a fokhagyma a hatását úgy, mint frissen, önmagában fogyasztva.

A Gasztromesék sorozat legutóbbi részében Szarka Zsófi és Wurmbrandt András egy erdélyi fokhagymakúra receptjével ismertették meg az olvasókat (felhívva a figyelmet, hogy inkább csak erős idegzetűek próbálják ki). Kell hozzá 1 fej fokhagyma, 1 db citrom leve és 4 dl hideg víz.

A fokhagymákat meghámozzuk és egyesével lereszeljuk, majd hozzáöntjük a citrom kifacsart levét és a vizet. Egy üvegcsébe zárjuk, és naponta fél decit meg kell innunk belőle, mindezt reggel, éhgyomorra teszem. Ennek a fokhagymás dózisnak olyan ereje van, hogy a kezdőknél az első 2-3 napban 1-2 perces gyomorfájdalom léphet fel, ami akár le is ültetheti őket a kanapéra. Ha ezt tapasztaljuk, akkor legközelebb érdemes előtte egy kis kenyérrel megágyazni neki, vagy utána fogyasztani néhány falat kenyeret, kekszet.

A kúra mindössze 10 napig végezhető, azt mondják, mert erős baktériumölő hatása az egy dekádot túllépve már káros lehet a szervezetre, de a 10 nap alatt kiirt minden oda nem illő bacilust a testünkből.

A fokhagyma frissen fogyasztása ugyanakkor egy gyorsan készülő húsban is megoldható, ha nem fő szét, roppanós marad, mégis a szaftos hússal, hidegsültként könnyebben lecsúszik. Erre tökéletes a Gasztromesék szerzőpárosa által ajánlott extra fokhagymás szűzpecsenye.

Hozzávalók (4 főre)

500 g sertés szűzpecsenye
3 nagy gerezd fokhagyma
300 g bacon
fél kk őrölt rozmaring
csipet őrölt bors
fél kk só

Elkészítés

A szűzpecsenyét megtisztítjuk a fehér hártyáitól, majd egy éles, hegyes késsel mélyedéseket szúrunk bele és abba rejtünk egy darabka fokhagymát. A három gerezd fokhagymát előzetesen 9 darabra vágjuk, és azokat rendezzük el a pecsenyében, arányosan. A bacont egymás mellé sorakoztatjuk, egymást félig takarva. A húst ráhelyezzük, befűszerezzük és felcsavarjuk a baconnel együtt. Egy forró serpenyőben, kevés zsiradékon körbepirítjuk minden oldalát. A sütőt előmelegítjük 160 fokra, a húst áthelyezzük egy kisebb tepsire, és 20 percig sütjük. Miután kivettük, alufóliába tekerjük még melegen, és hagyjuk teljesen kihűlni, majd hűtőbe tesszük egy éjszakára. Reggel éles, nagy késsel vékonyan szeletelhetjük a szendvicsre felvágottként, de természetesen melegen is nagyon finom.

Házi elixírként pedig egy vörösboros fokhagymabefőttet ajánlottak még, szintén immunerősítésre, vértisztításra. Fél liter jó minőségű, de nem túl testes vörösborra és egy vagy két nagy fej fokhagyma 12 gerezdjére szükséges az elkészítéséhez. Egy megfelelő méretű befőttesüvegbe kell tennünk a megtisztított fokhagymát, amit felöntünk a borral. Akik szeretik az erőteljesebb ízeket, félbe is vághatják a gerezdeket, így még hatékonyabb lesz az immunerősítő. Lezárjuk az üveget, naptól védett helyre tesszük, és 10-14 napig érleljük. Naponta 1-2-szer megkeverjük, vagy lassú mozdulatokkal fel-le fordítjuk a zárt üveget. Ha letelt az előírt idő, leszűrjük, és a levet egy jól záródó üvegbe töltjük. Ezután egy hónapon keresztül naponta 2-3 teáskanállal fogyasztunk belőle. A kúrát félévente ismételhetjük meg.

Maradj velünk legközelebb is, és ismerj meg még több titkot a magyar gasztronómiából!

A Gasztromesék következő részében a tökéletes farsangi szalagos fánk elkészítésének csínjával-bínjával ismerkedhetünk meg. A fánk mint édesség Magyarországon a 19. század tájékán terjedt el, és a mai napig nagyon népszerű. Eredetéről számos teória létezik, az egyik szerint Marie Antoinette francia királynéhez köthető az elterjedése, mások szerint pedig Bécsből származik. Manapság számtalan változata létezik, a legismertebbek itthon a képviselőfánk, a csörögefánk, a farsangi időszak sztárja pedig egyértelműen a szalagos fánk hagyományosan.

Ha nem akarsz lemaradni, akkor tarts velünk a Gasztromesék következő részében is, és ismerd meg Szarka Zsófi és Wurmbrandt András tökéletes farsangi szalagos fánkjának receptjét! Kövesd a pénteken megjelenő új részeket, és készítsd el velünk te is a vidék legrégibb és legfinomabb ételeit!

Forrás: Hello Vidék