Sárospartak: „Az ÁVG a mi Roxfortunk, a mi Matulánk”

roxford

Sok tehetséges diákot indított már útjára a Sárospataki Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium.

Az országos középiskolai rangsorban évek óta jól szerepel a pataki gimnázium, a vidéki gimnáziumok között ott van a legjobb 100-ban.

– Iskolánk az 1993/94-es tanévben kezdte működését, így a most induló tanévünk a 28. – mondta az Északnak Dusicza Erika intézményvezető-helyettes. – Jelenleg 19 osztályban 526 diák tanul, őket 54 pedagógus oktatja. Az intézményben eredményesen folyik a hat évfolyamos gimnáziumi oktatás és a kétféle ötéves képzés. Az egyik az angol nyelvi előkészítőre épülő, emelt nyelvi óraszámú gimnáziumi osztály, a másikban pedig az Arany János Tehetséggondozó Program működik. Itt kiemelt cél a szociokulturális hátránykompenzálás és tehetséggondozás. De kedvelt a négyéves gimnáziumi képzés is, informatika–angol, matematika–fizika–angol, német–angol, humán–angol irányultsággal – fogalmazott Dusicza Erika.

Énekkar, sport

Azzal folytatta, hogy a 11–12. évfolyamon két kötelező, választható tárgyú fakultációval segítik a sikeres érettségi vizsgát és a diákok eredményes egyetemi felvételijét. A tehetséges diákok délutáni és hétvégi foglalkozásokon is részt vesznek. Kedvelt az 50-60 fős iskolai énekkaruk, a rajz és egyéb tantárgyi szakköreik. A pedagógusok gyakran színesítik az oktatást különböző tematikájú, rendhagyó órákkal. Mozgásra sokféle sportfoglalkozáson van lehetőség. A legnépszerűbbek a labdajátékok, de a diákok síelhetnek, kerékpározhatnak és kenuzhatnak is. Szerveznek téli és nyári sporttáborokat, de koncertek, kiállítások, különböző előadások, diákrendezvények is színesítik a gimnázium életét. A város kulturális és sportszervezeteivel való együttműködés pedig tágítja a lehetőségek tárházát, sorolta az intézményvezető-helyettes.

Az iskola sikereiről szólva elmondta: az intézmények eredményességét sokféle mutatóval lehet mérni.

– Természetesen munkánk elsődleges visszaigazolása a megyei és országos szintű kiváló versenyeredmények, emellett a szerzett nyelvvizsgák magas száma és a felsőoktatásba kerülő diákok helytállása. Örömteli az is, hogy tanáraink közül többen új oktatási módszerek, segédanyagok kidolgozásában jeleskednek. Aktívan jelen vagyunk a város és a térség életében, de a nevünk országosan is ismert. A hozzánk visszalátogató diákok azt mesélik, hogy a gimnázium nemcsak tudást adott számukra, hanem olyan nevelést, aminek köszönhetően megállják a helyüket az egyetemen, később a munkahelyükön. Ezért mondhatom, hogy pedagógusaink a családok segítségével a gyerekek személyiségének komplex formálásában is eredményesek – jelezte Dusicza Erika.

Hozzátette: számára egyaránt értékesek az emelkedett ünnepi pillanatok és velük együtt a kicsit küzdelmesebb hétköznapok. Az iskola elevensége, összetettsége jelenti az igazi szépséget, fogalmazott.

Varázsképző

Végül idézte egykori diákjuk, Lapis József sorait. Ő 1999-ben érettségizett a Sárospataki Árpád Vezér Gimnáziumban.

„Az ÁVG a mi Roxfortunk, a mi Matulánk, a mi Szent Johanna-gimink, a mi iskolánk a határon. Ami ott történik, az nem négy, nem hat évre szól, hanem legalább egy életre – de ha továbbadjuk gyermekeinknek, akár inkább több életre. A kissé poros általános iskolai hangulatból valóban olyan volt belépni az újonnan felbukkant, soktornyú, különleges épületbe, mintha varázslóképzőbe jelentkeztünk volna. Ne tagadjuk, nem volt mindig könnyű megfelelni a mágustanárok elvárásainak, időnként cseleket kellett bevetni, titkos szövetségeket kötni, búvóhelyeket találni – mint alighanem mindenhol. Közhely, hogy pataki diáknak lenni egyedülálló életérzés, de nagyon igaz. Aki ebben a kisvárosban tanul, lénye egy részét örökre itt hagyja, de cserébe a város lényét viszi magával. Ebbe a több évszázados, gazdag, életteli levegőbe tudott belépni az ÁVG új fuvallatával, s ez a szél az, ami röpít minket azóta is. Az ÁVG olyan próbált lenni, hogy azt adja meg, amire szükségünk van: laza és nyitott volt akkor, ha szorult a hurok, de stabil és biztonságot adó akkor, amikor inogni kezdett a talaj a lábunk alatt. Rajtunk tartotta a szemét, amikor kellett, de félre tudott nézni, ha az volt a bölcsebb. Szárnyakat kaptunk, ha repülni akartunk, de egy csöndes sarkot, ha csak nyugton magunkban lenni. Lehettünk különcök, visszahúzódók, vagányak, tanulósak, szervezkedők, költők, bohócok, fizikusok, sportolók, szerelmesek, boldogok, szomorúak – egyszerűen gyerekek, fiatalok, lányok és fiúk. Az iskola mögöttünk, velünk és bennünk volt. És itt van ma is, a pataki diákok ország-világot behálózó nagy közösségében.”

(A borítóképen: Mozgásra sokféle sportfoglalkozáson van lehetőség)

Forrás: boon.hu