Mi miatt szenvedtek őseink?

koronavirus 20200318 02

Az intézkedések és az alkalmazkodás lassan eredményt hozott.

– Az elmúlt kétszáz évben számos járvány pusztított megyénkben. Közülük kiemelendő a kolera, amely az 1830-as évektől kezdve egészen 1872/73-ig hat alkalommal is felütötte a fejét – mondta kérdésünkre Kis József, a megyei levéltár igazgatója. A betegség 1–5 napos lappangási idő után hányással és folyamatos hasmenéssel kezdődött, majd kiszáradást eredményezett, a betegek jó része vese- és keringési elégtelenség miatt hamarosan meghalt. A kolera halandóságára jellemző: Görömbölyön és Hejőcsabán 152 személy betegedett meg, s közülük 41 hunyt el. Borsod megye a kolera 1831-es járványa idején szenvedett sokat, ekkor közel 7 ezer ember vesztette életét.

A kolera az I. világháború idején terjedt el ismét, a frontról betegen hazaszállított katonák egy részét Miskolcon ápolták, az itt kialakított kolerakórházban.

Számos egyéb járvány is pusztított az első világháború előtt, így a tbc (gümőkór), amely a 19. század végén a halálozások 25-30 százalékát okozta. A védőoltást 1906-ban alkalmazták először, ám annak széles körben való használata csak a II. világháború után terjedt el.

A fekete himlő az 1870-es évekig szedte áldozatait, annak ellenére, hogy 1829-ben már kötelezővé tették az oltást az iskolások számára. A szülők egy része azonban igyekezett megakadályozni az oltás beadását. Maurer János miskolci járási orvos arról panaszkodott 1816-ban a megyének, hogy a rendszeres himlőoltás előtt „a köz nép rendszerint nem akarja oltattni, s e miatt sokszori fáradozásaim hiába esnek (…) hogy ha némelyeket, kiknek gyermekei be vannak oltva, további oltás végett elő hivatok, el nem akarnak jönni, sőtt házaktul el távoznak, gyermekeiket s el rejtik”.

Legpusztítóbb járvány

1918–19-ben az influenza A vírusának első és egyúttal legpusztítóbb járványa, az spanyolnátha szedte áldozatait. A náthával, köhögéssel, rosszulléttel jelentkező betegség magas lázat s szövődményei halált is eredményezhettek. Miskolc városa ezért 1918. október 1-jén a maihoz hasonló intézkedéseket hozott. Javasolták, hogy tömeges összejövetelektől tartsák magukat távol az emberek, lehetőség szerint kerüljék a tömegközlekedést, és figyeljenek az emberek oda a higiéniás szabályok betartására. November 30-án elrendelték az iskolák január 2-ig való bezárását. Az intézkedések és a lakossági alkalmazkodás lassan eredményt is hozott, az év végére visszaszorult a járvány – fejtette ki Kis József.

Forrás: boon.hu