Magyarország 100 év alatt sem tudott felzárkózni? Itt a válasz!

felzarkodas

A magyar gazdaság elmúlt 100 évének teljesítményét tekintette át a most megjelent Statisztikai Szemlében a Közpinti Statisztika Hivatal korábbi és jelenlegi főosztályvezetője. A gazdaság szerkezetének átalakulása mellett azzal is foglalkoztak, hogy Magyarország fel tudott-e zárkózni ebben az időszakban a fejlettebb országokhoz.

A két világháború között folytatódott az ipar arányának emelkedése, de az ország az agrár-ipari jellegét megőrizte. A második világháború után folyamatosan átalakult a GDP szerkezete. Az 1950-es évek erőltetett iparosítása és a későbbi évtizedek iparfejlesztése jelentősen megváltoztatta a gazdaság szerkezetét, az ipar vált a legfontosabb nemzetgazdasági területté, elsősorban a mezőgazdaság és részben a szolgáltatások rovására. Megjegyzik, hogy a nagymértékű növekedésben persze szerepet játszott az árarányok mesterséges eltérítése az ipar javára és a másik két terület kárára, így az ipar súlya az egyensúlyi arányoknál valószínűleg lényegesen nagyobbnak látszik.

Az 1960–1980-as években a gazdaság ágazati szerkezete folyamatosan, évről évre egy irányba változott: némileg csökkent az ipar aránya, és nőtt a szolgáltatásoké, míg a mezőgazdaság és az építőipar aránya változatlan maradt. A rendszerváltozás utáni időszakban a mezőgazdaság és az ipar aránya folyamatosan és jelentősen csökkent, szemben a szolgáltatások hatalmas növekedésével.

"Így az ország szerkezete egyre inkább a fejlett országokéhoz vált hasonlóvá

– állapították meg a tanulmány szerzői, akik a fejlettségi szinttel is foglalkoztak

felzarkodas00

A magyar gazdaság fejlettségi szintje 1910-ben (az egy főre jutó nemzeti jövedelem alapján) az osztrák és a cseh 40, míg a német 27 százalékát érte el.

Közel száz év alatt, 1990-re Magyarország csak kismértékben tudta ledolgozni relatív elmaradottságát.

felzarkodas01

15-20 százalékponttal közeledett ugyan a német, cseh és francia szinthez, ugyanakkor az osztrák egy főre jutó nemzeti jövedelmet csak kisebb mértékben, 10 százalékkal tudta megközelíteni. A rendszerváltozást követően – kisebb visszaesések után, de – folytatódott a lassú felzárkózás. Az elmúlt 25 év alatt átlagosan 10-15 százalékponttal kerültünk közelebb a fejlett országokban tapasztalt fejlettségi szinthez.

A hivatal szakértői azt is bemutatják, hogy melyik volt a legsikeresebb időszak Magyarországon, amit az alábbi táblázat foglal össze:

felzarkodas02

GDP (gross domestic product): bruttó hazai termék. A táblázatban különböző korokban számított növekedési volumenindexeket mutatunk be, melyek az adott kor módszertani megfontolásai alapján készültek: az 1945 előttiek az akkori értelmezés szerinti nemzetijövedelemindexek (ezeket megkülönböztetésül nemzeti termelésnek neveztük el), az 1950-es évekbeliek a KSH által számított nemzetijövedelem-indexek, az 1960 utániak pedig a hivatal által számított GDP-volumenindexek.

Címlapkép: Shutterstock

Forrás: portfolio.hu