Zempléni túrák - Rákóczi túra útvonalak

A túra útvonala: Füzéri vár, Füzér, Toroki eh., Hollóháza, Pányoki-kút, Telkibánya, Potácsháza, pálos kolostorrom, Amadé vár, Fehér-kút, Regéc, Regéci vár, Király-kút, Erdőhorváti, Komlóska, Pogány-kút, Hercegkút, Sárospataki vár.

Táv: 58,6 km, szintemelkedés: 1570 m (ellenkező irányban teljesítve 1920 m).

Igazolóhelyek: Füzér, Hollóháza, Telkibánya, Regéc, Erdőhorváti, Hercegkút, Sárospataki vár. Az igazolóhelyeken minden olyan bélyegző elfogadást nyer, melyből a helység neve kétségkívül megállapítható. Ha Sárospatakon a Vármúzeumban a bélyegzésnek akadálya lenne (vasárnapokon és munkaszünetes ünnepnapokon, vagy amikor a Vármúzeum zárva van), a bélyegzés másutt is eszközölhető.

Túrák igazolása: egyesületi/szakosztályi hivatalos túrajelentéssel, igazolóhelyenkénti bélyegzéssel. Csoportos teljesítés esetén is csak egy túrajelentés szükséges. Aláírás nem szükséges, a kelet feltüntetése ellenben kötelező.

A jelvény megszerzése: Az igazolóbélyegzővel ellátott túrajelentést el kell juttatni a B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetségbe. Ezenkívül a jelvény árát ki kell fizetni . Ha a teljesítést elfogadták a kiíró szervezet csekket küld, majd postafordultával eljuttatja a jelvényt, vagy személyesen átvehető.

Túra irányítója: B.-A.-Z. megyei Természetjáró Szövetség elnöke.
Regéc vára, Zempléni látnivalók, Zempléni túrák, Regéci vár

Közlekedési szempontból a túrát Füzéren célszerűbb el­kezdeni. Füzér Sátoraljaújhelyről autóbusszal, illetve gépko­csival is megközelíthető. A túra kiindulópontja a füzéri vár már messziről látható, szinte koronaként uralja a környéket.

A XIII. századból származó vár legrégibb része a belső tornya, legszebb pedig a román kori falakon álló két emelet­re osztott palotakápolna. A várat hordozó, vulkanikus ere­detű andezit kúpot a szikláin tenyésző ritka növényállomá­nya miatt természetvédelmi területté nyilvánították.

Túránkat innen indítjuk a vár észak felé nyíló kapubástyá­ja alatt kilépve, a kőlépcsőkön szerpentinezve lefelé. A mere­dekebb részt elhagyva, a gépkocsi parkolótól a faluba vezető kocsiúton érünk be a településre. A mellékutcán a kék és pi­ros sáv jelzést követjük. Előbb a műemlék jellegű katolikus, majd a főútra kiérve a középkori eredetű református temp­lom mellett haladunk el. Innen már csak a piros sáv jelzést kö­vetve, a falu szélén átkelünk a Bisó-patakon és a mezei úton egy kisebb dombra kapaszkodik fel utunk. A dombtetőről ér­demes visszatekinteni a mögöttünk lévő megkapó látképre.

regeci var 1

Füzér vára

A hatalmas várhegy lábánál, mint a kotlós alatt húzódnak meg a névadó falu portái. A dombról enyhe lejtőn ereszke­dünk le a Füzérkomlós-Hollóháza közötti közút irányába. Mi­előtt elérnénk az utat, elhaladunk az árnyas fák alatt álló toro­ki erdészház mellett. A Toroktól a hídon átkelve, északnyugati irányba, enyhén emelkedve haladunk a műút mentén. A szűkülő völgyben rövidesen elérjük Hollóháza szélső házait, majd mintegy ezer méter után a Porcelángyár kapujához érünk.

porcelangyar

Hollóházi Porcelángyár

Érdemes betérni és megcsodálni, a már a XIX. században is működő porcelán és finomkerámia-gyár gyártörténeti ki­állítását. Ennek végén javasoljuk, hogy kis kitérővel sétál­junk fel a község főutcáján. Hamarosan az Országos Kéktú­ra keleti végpontjának emlékfalához érünk, majd tovább az egyedülállóan modern stílusú templomban Kovács Margit alkotásokat is megtekinthetünk. Itt a templomnál a kék sáv turistajelzés halad tovább az Országos Kék nyomvonalán, a Bodó-réten át a Nagy-Milic irányába. Egy másik irányba pe­dig sárga sáv jelzésen Kéked felé túrázhatunk.

kektura vegpont

kektura vegpont 02

Az Országos Kéktú­ra keleti végpontjának emlékfala

Mi azonban visszatérve a Porcelángyárhoz, a Rákóczi-tú­ra útvonalán, innen nyugati irányban hagyjuk el a települést. Átvágunk a völgyön és a másik oldalon kapaszkodunk felfe­lé a szekérúton. Mintegy félóra gyaloglás után az erdőben kis tisztás után elérjük a kerítéssel körülvett, Pányoki-kút néven ismert vízművet.

panyoki kut

Pányoki-kút

A délnyugatra forduló jelzett úton kapaszkodunk tovább az erdőben, amíg el nem érjük az 550 m magasan fekvő Hármashatárt. Innen fokozatosan lejt az út egészen Telkibányáig.

telkibanya templom

Telkibányai templom

A Hármashatár nyergéből leereszkedve balról a 600 mé­tert meghaladó magasságú Kánya-hegy oldalában haladunk, előbb lombos, majd fenyves erdőben. Az erdei út egy széle­sebb nyiladékot keresztez, amikor szép tölgyesbe érünk. Az­tán elhaladunk a Sinta-tető mellett és a ligetesre váltó tere­pen csakhamar a Bózsváról Telkibányára vezető műúthoz érünk. Jobbra fordulva, utunkat ezen folytatjuk tovább és a rövidesen mellénk szegődő Veres-patak kíséretében érke­zünk Telkibányára. Az egykori aranybányászatáról híres városban elhaladunk a hajdani első magyar porcelángyár épülete előtt, mely jelenleg bányászati-, erdészeti- és ipartörténeti gyűjteménynek helyet adó múzeum.

telkibanyai muzeum

Telkibánya - Bányászati-, erdészeti- és ipartörténeti gyüjteményeknek helyt adó múzeum

A múzeum fölötti meredek domboldalon érde­mes felkeresni a régi idők emlékét őrző kopjafás temetőt. Telkibányát, az 1270-ben alapított hajdan szabad királyi bányavárost, a patinás Ezüstfenyő turistaház mellett vezető piros sáv jelzés mentén hagyjuk el.

telkibanya kopjafas temeto

Utunk nyugati irányba fordul és felkapaszkodik a Bizsóka és az Ökör-hegy közti nyeregbe. Innen a túloldalon leereszkedve, alig egy kilomé­ter után elérjük a Potácsház régi gyümölcsösét, majd a kerí­tés sarkánál elfordulva, magát a szerény igényeket kínáló, de hangulatos turistaszállást. A Potácsház régi hamufőző telepről kapta a nevét. Innen látták el a korabeli üveghutákat hamuzsírral. Itt rövid időre megpihenhetünk és az erdei út túloldalán folyó patak hűs vizével felfrissülhetünk.

telkibanya potacshaz

Folytassuk utunkat a jelzést követve, az erdei ösvényen. Két patakon is átkelünk, majd az enyhén emelkedő, kiritkí­tott terepen már távolról is szemünkbe ötlenek a gönci pá­los kolostorrom ég felé nyúló falmaradványai. A Nagy Lajos alapította kolostor romjainál pusztuló álla­potában is tanulmányozhatjuk a gótikus építészet jól ismert stílusjegyeit. A kolostorromtól piros kereszt jelzés ágazik ki és az innen alig 3 kilométerre lévő Göncre kalauzol.

Mi az enyhén emelkedő domboldalon haladunk tovább, néhány száz méter után elérjük a Kis-patakot és túránkat en­nek partján folytatjuk. Mintegy másfél kilométer után átke­lünk a patakon és rövidesen útelágazáshoz érünk. (A tőlünk nyugatra induló piros négyszög jelzés mentén szintén Gönc­re juthatunk.)

Elhagyjuk a patakvölgyet, annak keleti oldalán egyre fel­jebb kapaszkodunk és mintegy négyszáz méter után újabb történelmi emlék romjai tárulnak szemünk elé. Amadé-vár romjaihoz értünk.

A várat Amadé nádor, szepesi főispán építette a XIII. szá­zadban és korában jelentős szerepet játszott, de végül elérte sorsát és már több mint 700 éve leromboltan figyelmeztet a politikai dicsőség mulandóságára.

amade rom

amade rom kilatas

A várromtól továbbra is emelkedő erdei úton haladunk déli irányba, a Téglás-kő oldalában kapaszkodunk fölfelé. A 750 métert meghaladó csúcs mellett megyünk. Innen egyre lejtő úton haladunk árnyas fenyvesek között. Egy jobboldali kitérővel a közeli Sólyomkő-sziklát érinthetjük, amely jó sziklamászó helyként ismert a hegymászók körében.

solyom ko 01

Mi az eny­hén lejtő kocsiúton csakhamar útelágazáshoz érünk, ahol a Fehér-kúti vadászház áll. A ház mellett szépen kiépített pihenőhely és forrás is ta­lálható. Az innen kiinduló kocsi úton piros négyszög jelzé­sen, az alig 4 km-re lévő Hejcére juthatunk.

feherkuti vadaszhaz

A Rákóczi-út az ugyancsak innen induló zöld sáv jelzéssel együtt enyhén emelkedő erdőszéli kocsiúton halad tovább. A kettős jelzés mintegy 300 méter után elválik egymástól. A zöld jel délnek tart Fony község irányába, míg a mi piros jel­zésünk keletnek fordul és nagy ívben megkerüli a Gergely­-hegyet. A hegy keleti oldalában enyhén emelkedik, amíg el nem érjük a Nagy-Szár-kő melletti nyeregpontot. Az út in­nen egyre erősebben lejt és a fokozatosan ligetesre váltó er­dő tisztásairól a távolban feltűnik a szemközti hegyormon a Regéci vár megkapó sziluettje. Aztán feltűnik Regéc temp­lomtornya és végül szemünk elé kerülnek a völgyben meg­húzódó házak is. Rövidesen beérünk a községbe.

regeci var 1

Regéc felső részéből a piros sáv jelzés, a hozzánk érkező Országos Kék jelzésével együtt érkezik, a főutcának számító műúthoz. Az út a turistajelzésekkel együtt egy hídon át a te­mető bejárata előtt elhaladva, kanyarogva, emelkedve hagy­ja el a községet Óhuta irányába. A település utolsó házait elhagyva, a jelzés rövidesen jobbra fordul és letér a műútról. A mezei úton elhaladunk az ideiglenes autóparkoló mellett, majd fokozatosan emelkedő erdei úton haladunk a fölöt­tünk magasodó kúp alakú Várhegy irányába. A kék és a pi­ros jelzés ezen a szakaszon is együtt halad és csaknem 2 km után kiérve a rétre, már a vár alatt járunk, amikor a kiágazó piros rom jelzést követve egy rövid, de meredek szakaszon egyenesen a várba jutunk.

A XIV. században épült vár romjainál néhány éve ásatások és helyreállítási munkák kezdődtek. Érdemes körüljárni a romokat, a falak, lakótornyok maradványait, mert a legna­gyobb kiterjedésű Rákóczi-várban járunk, ahol a későbbi fe­jedelem gyermekkorát töltötte. Adózzunk tehát néhány per­cet e történelmi személyiség emlékének. Felkapaszkodva a várfal szikláira, teljes körpanorámában lehet részünk. Nyugat felé a Hernádon túli Cserehát domb­jai, majd északtól keleten át déli irányba a Zemplén csak­nem teljes panorámája tárul szemünk elé.

A történelmi légkörrel és a természeti élményekkel feltöl­tődve folytassuk túránkat. Visszatérve a vár alatti kék és pi­ros jelzésekhez, ezek még 100 métert együtt haladnak, majd a piros sáv balra elhagyja a szélesebb úton Mogyoróska irá­nyába továbbhaladó Országos Kék turistajelzést. Utunk ele­inte a hegy alatti völgybe ereszkedik, majd egy vízválasztó gerincén haladva ismét meredeken emelkedni kezd a Zabarla-nyereg irányába. Elérve a nyeregpontot, annak túlol­dalán előbb fenyvesben, majd tölgyfák között hasonló me­redeken ereszkedik lefelé. A nyeregtől mintegy 2 km-re el­érjük a Király-kutat, majd tovább ereszkedve, további másfél kilométerre a Vár-kút-forrás mellett haladunk el.

matyas kiraly kutja

Újabb 2 km után kiérve az erdőből, a valamikori Szőlőmáj-­tanya mellett haladunk el. A ligetes területen túrázva végül elérjük a Kis-Tolcsva-patakot, melynek mentén rövidesen Erdőhorvátiba jutunk. A községben néhány, a tájra jellemző népi műemlék épületet kereshetünk fel.

Erdőhorvátiban a piros sáv jelzése a templomok között húzódó utcán át éri el a Komlóskára vezető műutat. A jelzés ezen halad nagyrészt az Egres-patak völgyét követve és mintegy 3,5 km után érünk Komlóskára. Útközben elhal a­dunk a fölénk magasodó Vég-hegy és a még magasabbra tö­rő Pusztavártető égre mutató kúpjai mellett.

Komlóska egy hamisítatlan turisztikai település, mely a ruszin eredetű ősök kultúráját, nép hagyományait máig hűen őrzi. Erre utal a ruszin tájház, a falu felső végén található ru­szin szabadidő- és szoborpark, és a görög katolikus templom egyházi emlékei.

ruszin tajhaz

A környék gazdag természeti értékeit egy 1996-ban kialakított természetvédelmi és erdészeti tanös­vény fűzi össze. Több vendégház várja a nemcsak átutazó, hanem itt megszálló, pihenni vágyó turistát. Érdemes tehát itt több időt szánni erre a településre. Komlóskát körbefogja a vulkáni tevékenység emlékét hűen visszaadó hegyek sora, de mégis kiemelkedik ezek közül a délnyugati irányba fekvő Pusztavár-tető, melynek csúcsa várromot rejt.

pusztavar 02

Ajánljuk felkeresését a települést az iskolánál elhagyó pi­ros és zöld sáv jelzés mentén, vagy inkább javasoljuk, hogy a falu főutcájáról induló tanösvény jelzései alapján indul­junk neki a meredek hegyoldalnak. A házak közül kilépve, az eleinte ligetes tölgyesekben haladó út lassan meredek sziklaösvénnyé szűkül, és végül nagy andezit sziklatömbök között érünk fel a várromhoz. A várat még a XIII. század elején építette a Tolcsva nem­zetség. A Giskra huszitái kezén is levő egykori vár falma­radványai között más régi emléket is felidézhetünk, hiszen a közeli bot-kői csatában Mátyás király hadai is megütköz­tek a huszitákkal. A várromoktól változatos panoráma nyí­lik, dél felé a Bodrog és a Tisza árterére és azon túl akár Nyíregyházáig is elláthatunk. A másik irányba pedig a kö­zép-zempléni hegyek láncolata teszi felejthetetlenné a lát­képet.

A romoktól a hegy keleti oldalától induló piros romjelzé­sen ereszkedünk le az ott kiépített földlépcsőkön, majd rö­videsen erdőben haladva, találkozunk a piros és az itt rövid ideig vele haladó zöld sáv jelzéssel. A zöld jel Újhutáról érkezve érinti a falut és rövidesen egy erdei útelágazásnál elhagyja utunkat és déli irányba fordul­va a Darnó-tető oldalában Bodrogolaszi felé veszi útját.

A Rákóczi-út itt keletnek fordul és mintegy 1 km után egy nyeregben elhalad a Hoffmann-forrás mellett, majd a sze­kérúton haladva további másfél kilométer után az erdőből kiérve, felhagyott gyümölcsösök és művelt szőlőtáblák kö­zött a Pogány-kúthoz érünk.

pogany kut

Innen már látszanak a közeli Hercegkút házai. Az eredetileg Rákóczi-birtoknak számító településre ké­sőbb német telepesek kerültek. A falu takaros házai ezt és a szőlőtermelés jövedelmezőségét hirdetik együttesen.

hercegkut hazai

A falut rövid úton keresztezve, az alatta elterülő szőlő és szántóföldek között haladó mezei úton haladunk, nagyjából a tőlünk bal kézre csordogáló Hotyka-patakkal párhuzamo­san. Már ide látszanak Sárospatak házai és az ismerős vár bástyái. Előbb keresztezzük a patakot, majd áthaladunk a Sátoraljaújhely felé menő főúton és máris a Bodrog parti vá­ros házai közé érünk. Több utcán áthaladva, keresztezzük a vasútvonalat és a te­mető melletti utcán egyenesen a várhoz jutunk.

sarospatak

Túrautunk gyakorlatilag itt ér véget. De arra biztatjuk a résztvevőket, hogy még ne pihenjenek, keressék fel e turisz­tikai csemegének számító város számtalan szép és érdekes látnivalóit, ezzel mintegy megkoronázva a Rákóczi-túra többnapos élményeinek láncolatát.

Forrás: hellovidek.hu