Válság közben is drágul az élet: nem mindennapi, amit Magyarországon láthatunk

dragamagyarorszag

Szeptemberben is magas maradhatott az infláció Magyarországon a Portfolio által megkérdezett elemzők szerint. A most 4% közelében mozgó áremelkedési ütem az év végére csökkenhet, de a jövő év első felében akár 5%-hoz közeli indexeket is láthatunk majd. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vélhetően csak ezt követően lélegezhet fel, amikor az infláció érdemben csökkenhet.

Kevés olyan ország van a világon a koronavírus-járvány okozta recesszió kellős közepén, ahol igen jelentős áremelkedés figyelhető meg, Magyarország azonban ezek közé tartozik. Az augusztusi 3,9%-os infláció uniós rekordnak számított, és úgy tűnik, hogy szeptemberben is dobogós helyezésre számíthatunk. A Portfolio által megkérdezett közgazdászok szerint ugyanis szeptemberben sem csökkenhetett az árnyomás. (A KSH csütörtökön reggel publikálja a szeptemberi inflációs adatot.)

dragamagyarorszaggrafikon1

Az infláció emelkedése és a forint árfolyamnak elmúlt időszakban látott gyengülése oda vezetett, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kénytelen volt 15 bázisponttal 0,75%-ra emelni az egyhetes betét kamatát. Az infláció trendje így nagyon fontos lesz a következő időszakban: ha további áremelkedés lesz látható és gyengül a forint, akkor az MNB újra emelheti a kamatot, de ha csökkenne az árnyomás és erősödne a magyar fizetőeszköz, akkor megpróbálhatná csökkenteni a kamatszintet.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza szerint a magas infláció legfőbb oka a szeptemberi üzemanyagár-emelkedés. Az élelmiszerek inflációja is erősödhetett a szezonális hatások következtében, de ugyanez igaz a ruházati termékekre is – vélekedett a szakértő. Ezzel szemben a szolgáltatások esetében az árnyomás enyhülésére számít, ami a tavalyi évi magas bázis mellett a maginfláció mérséklődését okozza.

Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági részlegének vezetője szerint az inflációt vélhetően szeptemberben is az előző hónapokhoz hasonló folyamatok határozták meg, ennek megfelelően várakozása szerint az infláció továbbra is a jegybanki célsáv teteje körül alakulhatott. Az inflációt felfelé húzta az élelmiszerárak kiemelkedő növekedése, illetve a gyenge forintárfolyam. „Míg recesszió időszakában az infláció inkább mérséklődni szokott, most ennek az ellenkezőjét látjuk” – mondta Regős, aki a gyenge forint mellett az egyedi hatásokkal magyarázta a drágulást.

A szakértők megosztottak azzal kapcsolatban, hogy az idei év végén hogyan alakul az infláció. Vannak olyan várakozások, amelyek szerint lejjebb ereszkedik a mostani 4%-hoz közeli szintről, de a többség nem vár érdemben alacsonyabb indexet decemberre. Ha ebben látszik is némi megosztottság, az elemzők szinte egységesen úgy vélik, hogy a jövő év első felében új csúcsra emelkedik az infláció.

Halász Ágnes, az UniCredit Bank vezető közgazdásza úgy véli, hogy a maginfláció növekedési üteme a következő hónapokban fokozatosan lassulhat, ahogy a munkaerőpiaci nyomás enyhül, de a főindex az inflációs célsáv felső szakaszában ragadhat az utolsó negyedévben a gyenge forint miatt. Ráadásul 2021 április és júliusa között ki is léphet átmenetileg a 2-4%-os célsávból, amennyiben a magasabb importárak hatását a hazai vállalatok továbbra is érvényesítik fogyasztói áraikban.

Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza szerint az infláció az üzemanyagok alacsony bázisa és az átmenetileg felfüggesztett parkolási díjak miatt jövő áprilisban tetőzik 5% felett, de onnan gyorsan visszaesik, az alapfolyamatokat jobban megragadó adószűrt maginfláció pedig talán már elérte a csúcsot. Regős Gábor is úgy véli, hogy megközelítheti az 5 százalékot is az infláció jövő április-májusban, amiben nagy szerepe lesz a bázishatásnak.

dragamagyarorszaggrafikon2

Címlapkép: Getty Images

Forrás: portfolio.hu