Kiderült, ki a rekordgyenge forint egyik nagy nyertese

mnb epulet

Több mint megnégyszerezte eredményét az első félévben az MNB tavalyhoz képest – derül ki a jegybank féléves jelentéséből. Első ránézésre azt gondolhatnánk, hogy megtalálták a bölcsek kövét a Szabadság téren, azonban tüzetesebben megvizsgálva szinte kizárólag a rekordgyenge forinton kaszált hatalmasat a jegybank, ami a profitot megdobta. Persze ez sem példa nélküli, amikor utoljára hasonlót láttunk, akkor volt egy kis csavar is a történetben, ami lehetővé tette a Pallas Athéné-alapítványok feltőkésítését.

Látszólag valamit nagyon jól csinál az MNB

Az első félévben 217,2 milliárd forint nyereséget realizált az MNB, ez több mint négyszerese volt az egy évvel korábbi 52,7 milliárdos profitnak – derül ki a napokban publikált féléves jelentésből. Az elmúlt tíz évben sosem volt példa ekkora nyereségre hat hónap alatt, a legközelebb 2019 második felében járt hozzá a jegybank, amikor 202 milliárd forintnyi profitot realizált.
Az MNB eredményének főbb tételei (milliárd forint)

Az MNB eredményének főbb tételei (milliárd forint)

mnb grafikon 01

Első ránézésre tehát kiemelkedően javult a jegybank eredményessége, azonban a fenti táblázatból az is látszik, hogy a tetemes nyereség teljes egészében a devizaárfolyamon elkönyvelt profitnak volt köszönhető.

A jegybank gazdálkodásának eredményét az alábbi fő tételek határozzák meg:

(1) a devizatartalékon elért hozam, jellemzően kamatbevétel,

(2) a jegybanki betétre kifizetett kamat,

(3) a devizaárfolyam változása következtében előálló átértékelődés a devizában lévő vagyonon (a devizatartalékon) és

(4) egyéb tételek.

Ezekről részletesebben írtunk itt. A legtipikusabb eredménybefolyásoló tényező, hogy a jegybank a devizaalapú követelésein (értsd: a devizatartalékon) alacsony kamatbevételt realizál (1), míg a forrás oldalon a kéthetes (három hónapos) betétre az ennél magasabb alapkamatot fizeti ki (2). A (3) esetében meg kell különböztetni a realizált és a nem realizált átértékelődési eredményt.

De menjünk szépen sorban, a devizanyereségre még visszatérünk! Ha az alapfolyamatokat nézzük, akkor alig volt változás az MNB eredményében. A nettó kamateredmény a tavalyi első féléves 28,6 milliárd forint után 28,3 milliárd volt. Ezen belül csak minimális átrendeződés volt, a forint kamateredmény csökkent, a deviza viszont emelkedett.

mnb grafikon 02

A pénzügyi műveletek eredményében sem volt nagy változás, 5,8 milliárd forintról minimálisan csökkent a profit a tavalyi első félévhez képest. Az egyéb tételeknél pedig a 23,6 milliárd forintos veszteség alig 3 milliárddal volt magasabb az egy évvel korábbinál.

A fentiekből is látszik, hogy a devizaárfolyamon elkönyvelt nyereség okozta a kiugró profitot az MNB-nél: az egy évvel korábbi 38,8 milliárd forintról 206,6 milliárdra ugrott meg ez a tétel.

mnb grafikon 03

Hogy tud ennyit kaszálni az MNB a gyenge forinton?

Korábban többször foglalkoztunk az MNB árfolyameredményével, de érdemes most is röviden összefoglalni, honnan származik ez a tétel. A jegybank akkor realizál árfolyamnyereséget, amikor a devizatartalékból eurót ad el. Annak bekerülési költsége ugyanis általában alacsonyabb, mint az aktuális piaci árfolyam, a kettő közti különbözet pedig profitként az eredményben jelenik meg. Az euróeladás leggyakoribb módja az, ha az MNB biztosítja az állam devizaigényét, vagyis a lejáró devizakötvényeket és a kamatot úgy fizeti vissza az ÁKK, hogy ahhoz eurót vált a jegybanknál. Így az MNB árfolyamnyeresége alapvetően két dologtól függ:

> Az állam devizaszükségletétől.
> A bekerülési árfolyam és az aktuális piaci jegyzés közti különbségtől.

Az év első felében a forint 370 közelében rekordszintre is gyengült az euróval szemben, de az év legelejét leszámítva folyamatosan a 345-365-ös sávban volt a jegyzés.

mnb grafikon 04

Azt nem tudni, hogy a jegybank pontosan mikor, milyen árfolyamon váltott eurót az államnak, a féléves jelentésben annyi szerepel, hogy június 30-án 328,65 volt a devizatartalék átlagos bekerülési árfolyama a 356,57-es piaci jegyzés mellett.

Ha ebből a 25-30 forintos különbségből indulunk ki, akkor 7-8 milliárd eurót kellett leváltania az MNB-nek a 200 milliárd forint feletti árfolyamnyereséghez.


Ez egyébként reális lehet, hiszen voltak az év elejen jelentősebb devizalejáratok. Az MNB beszámolója szerint az ÁKK adósságkezelési műveletei mellett az állam koronavírus-járvány elleni védekezési kiadásaihoz is biztosítaniuk kellett a szükséges devizát, ez is kitehetett 1-2 milliárd eurót (lélegeztetőgépek beszerzése, egyéb eszközök vásárlása) az első félévben.

A fenti tranzakciós célok kielégítése a vizsgált időszak során is megfelelően zajlott – olvasható a féléves jelentésben.

 
Az évek óta látszik, hogy az MNB szép nyereséget elkönyvelni a devizaváltáson, hiszen a folyamatosan gyengülő forint mellett az átlagos bekerülési árfolyam nem tudja utolérni a tranzakciós (piaci) árfolyamot. Jelenleg a 328,65-ös átlagos forrásköltség már azt jelenti, hogy

A 330-NÁL ERŐSEBB FORINT EBBŐL A SZEMPONTBÓL KELLEMETLEN LENNE A JEGYBANK SZÁMÁRA, HISZEN ONNANTÓL NEM CSAK A NYERESÉGE TŰNNE EL, DE FOLYAMATOSAN VESZTESÉGGEL VÁLTANA EURÓT.

 
Ettől azonban az utóbbi hónapokban messze kerültünk.

Az átváltáson keletkező realizált nyereség mellett a forintárfolyam kiegyenlítési tartaléka tartalmazza az MNB által nem realizált árfolyamnyereséget. A forint gyengülése során a devizatartalékon nem realizált profitot könyvelhet el a jegybank, hiszen annak forintban kifejezett értéke emelkedik. Ez a kiegyenlítési tartalék egy év alatt 302,7 milliárd forinttal emelkedett, így 490,5 milliárd forintot tett ki június végén a forint gyengülésének köszönhetően.

Volt már ilyenre példa, de akkor talán kicsit túltolta az MNB

A cikk elején említettük már, hogy nem rendkívüli a mostani rekord árfolyameredmény az MNB történetében, 2014-ben mindkét félévben magasabb volt ennél. Akkor azonban ez nem jelent meg a jegybanki profitban, mivel egyéb kiadásként feltőkésítették az akkoriban alapított Pallas Athéné-alapítványokat.

Ráadásul 2013-15 között annyira feltűnő volt a devizaárfolyamon realizált nyereség megugrása, hogy gyanússá vált. A legkézenfekvőbb magyarázat akkor az lehetett, hogy a jegybank szándékosan több devizát váltott forintra, mint amennyire valóban szüksége volt. A devizaszükséglet kiegyenlítése után pedig a fennmaradó részt aktuális árfolyamon vissza is váltották euróra. Vagyis csak azért, hogy extra nyereségre tegyenek szert, a tranzakciókkal az árfolyamnyereség jelentős részét realizálták. Ebből az extra nyereségből pedig juthatott később az alapítványoknak tőkejuttatásra. Később a jegybank sem cáfolta, hogy különbség lenne a devizaszükséglet és az átváltott tartalék között, legfeljebb a különbség pontos összegét vitatták.

Most nem beszélhetünk hasonlóról, hiszen a válságban nem tűnik kiugróan magasnak az említett 7-8 milliárd eurós átváltási szükséglet, főleg akkor, ha hozzátesszük a válságkezeléssel kapcsolatos forrásigényt. És egyelőre az egyéb eredményekben sem látszik kiugró költekezés. Így most valószínűleg tényleg csak a forint gyengülése és az állam megnövekedett devizaigénye okozta a kiugró nyereséget az MNB-nél.

Az első féléves számokból az is látszik, hogy a jegybank fél év alatt majdnem annyi profitot realizált, mint a 2019-es 254,7 milliárdos nyereség. Ha pedig a jegybank szempontjából kedvező tendencia fennmarad, akkor 2021 tavaszán ismét lehetősége lesz az MNB-nek arra, hogy jelentős osztalékot fizessen be a költségvetésbe.

Címlapkép: Getty Images

Forrás: portfolio.hu