Gyenge a magyar kiskereskedelem, megtorpant a kilábalás

kilabalasitthon

Augusztusban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 1,2, naptárhatástól megtisztítva 0,7%-kal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest, jelentette a KSH. A koronavírus-járvány kirobbanása óta eddig egyszer, júliusban nőtt éves alapon a kiskereskedelem. A kiskereskedelem gyengélkedését az okozza, hogy a munkanélküliség magasabb szinten jár továbbra is, mint a válság előtt, százezrek dolgoznak részmunkaidőben, és habár a teljes munkaidős foglalkoztatottak keresete emelkedik, a bértömeg stagnál a gazdaságban. Mindemellett a visszafogott fogyasztásban szerepet játszanak az óvatossági megfontolások is.

A koronavírus-járvány első hulláma utáni V-alakú kilábalásba vetett bizalom egyre inkább csökken, miután a gazdasági adatok azt mutatják, hogy lassabb lesz a fellendülés. A V-alakú kilábalás helyett egyre inkább a Nike-alakú (pipa alakú) kilábalás jelei mutatkoznak, vagyis egy elnyújtottabb, lassabb kilábalási pálya elé nézhet a gazdaság. Erre utal az augusztusi kiskereskedelmi adat is, amely fix bázison az alábbi képet mutatja, a V-alak felívelő szárának megtörésével:

itthonkilabalasgraf01
A nem élelmiszer kiskereskedelmi üzletekben 1,2%-kal nőtt, az üzemanyag-kiskereskedelemben 4,5%-kal csökkent, míg az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben lényegében nem változott az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

itthonkilabalasgraf02

A szektor teljesítményének alakulásához való hozzájárulást az alábbi grafikon mutatja meg:

itthonkilabalasgraf03

A következő hónapokban bizonyára visszafogott marad a kiskereskedelmi forgalom alakulása, hiszen a munkanélküliség magasabb szinten alakul, mint a válság előtt, illetve a háztartások jövedelme is csökkent. Az összes kiosztott bér (bértömeg) stagnálása alapján pedig elmondható, hogy reálértéken (a 4%-hoz közeli infláció miatt) még kisebb is a bértömeg, mint tavaly volt. Mindezek alapján nem lenne meglepő, ha a következő hónapokban gyenge kiskereskedelmi adatokat láthatnánk, sőt, a koronavírus-járvány második hullámának negatív hatásai miatt valószínűsíthető az érdemi visszaesés. A külföldi vendégek elmaradása nem csupán a turizmus-vendéglátásra, hanem a kiskereskedelemre is negatív hatást gyakorol, a következő hónapokban pedig a szeptembertől kezdődő újabb leépítési hullám csökkenti majd a háztartások bevételét. Mindemellett elkezdtek újra felépülni az első hullámban is tapasztalt óvatossági megfontolások: vagyis a háztartások inkább kivárnak a nagyobb költekezésekkel, hiszen tartanak attól, hogy a gazdasági helyzet ismét rosszabbra fordul a nyári javulás után. Mindez a Nike-alakú kilábalásba vetett bizalmat is megrendítheti, hiszen kezdenek meggyengülni azok a tényező, amelyek alapján a gazdaság rövid távú fellendülésében hihettünk.

itthonkilabalasgraf04

Ami az augusztusi részleteket illeti:

> Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene lényegében nem változott. Az élelmiszer-kiskereskedelem 75%-át adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek, valamint az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzletek értékesítési volumene változatlan maradt.
> A nem élelmiszer kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 1,2%-kal növekedett. Bővültek az eladások a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer- (2,4%), valamint az iparcikk jellegű vegyes üzletekben (1,9%). A forgalom volumene csökkent a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk- (–3,2%), a bútor-, műszakicikk- (–6,9%), a textil-, ruházati és lábbeli- (–8,4%), valamint a használtcikk-üzletekben (–17%).
> Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 6,6%-kal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 28%-kal bővült, folytatva az évek óta tartó tendenciát.
> Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 4,5%-kal lett kevesebb.
> A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 6,9%-kal csökkentek.

Címlapkép: Shutterstock

Forrás: portfolio.hu