Európában sehol nem pusztít ennyire az áremelkedés, mint nálunk – Ez alól senki nem tud kibújni

emelkedes

Júliusban és augusztusban is Európa legmagasabb inflációját mérték Magyarországon az Eurostat adatai szerint, ez pedig a jegybankot is komoly dilemma elé állítja. Megnéztük a részadatokat, minek szállt el ennyire az ára itthon. A legnagyobb probléma, hogy a mostani áremelkedés alól szinte senki nem tudja kivonni magát, hiszen az élelmiszerekben lógunk ki nagyon a többi európai ország közül. Ez egyben azt is jelenti, hogy a forintgyengülés hatása egyelőre nem számottevő, a tartós fogyasztási cikkekben nem kirívó a magyar drágulás.

Zsinórban két hónapja Európa-bajnok a magyar infláció

Az Eurostat múlt heti adatai szerint egész Európában Magyarországon volt a legmagasabb az infláció augusztusban, ezzel július után fenntartottuk első helyünket a listán.

A statisztikai hivatal kimutatása szerint az Unióban augusztusban 0,4%-kal emelkedtek az árak az egy évvel korábbihoz képest, az eurózónában pedig egyenesen 0,2 százalékkal csökkentek. Ebből is látszik, hogy erőteljes kettősség jellemzi az inflációt jelenleg a kontinensen:

az árakra felfelé hat, hogy egye területeken a koronavírus válság kínálati korlátokat termetett, illetve ahol a sokk enyhül, ott a kereslet növekedése is drágító tényező
másrészt sok országban évek óta igen alacsony az infláció (az eurózónában például tartósan a cél alatti), és még erős jegybanki lazítással sem lehet kimozdítani

grafikon1

Magyarországon júliusban ugrott meg váratlanul az infláció, akkor az előző havi 2,9%-ról 3,8%-ra emelkedett az éves áremelkedési ütem. Akkor az elemzők 3,2-3,3 százalékos értékre számítottak előzetesen, vagyis jócskán felülmúlta a várakozásokat a drágulás. Az emelkedés hátterére már a KSH adataiból lehetett következtetni:

Júliusban az előző hónaphoz képest az idényáras élelmiszereken belül a friss hazai és déligyümölcsök – a korábbi évek júliusában megszokott árcsökkenésük helyett – 3,3%-kal drágultak, a szezonalitástól eltérő árváltozást a kedvezőtlen időjárás miatti, a szokásosnál alacsonyabb kínálat okozta.
A dohánytermékek jövedéki adója július 1-jétől emelkedett, ami a termékcsoport árának 1,4%-os növekedését eredményezte.
A szolgáltatások 1,4%-kal drágultak, ezen belül – a közterületi parkolás ingyenességének megszűnése hatására – az autópályadíj, illetve gépkocsikölcsönzés, parkolás díja 31,1, az üdülési szolgáltatásoké pedig 7,6%-kal magasabb lett.
A járműüzemanyagok az olajárak és a jövedéki adó emelkedésének hatására 8,1%-kal többe kerültek.

Az élelmiszerek ára sehol nem szállt el ennyire

A két hónapja rekordmagas áremelkedés mellett megnéztük az Eurostat egyes alindexeit a különböző termékkörökre, hogy kiderüljön, mitől emelkedett Európa élére a magyar infláció. Rögtön az első termékcsoportnál kiemelkedő a magyar adat: az élelmiszerek és alkoholmentes italok ára augusztusban 7,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest. Ezzel messze kilógtunk a sorból Európában, a második legnagyobb a román 5,6%-os drágulás. Egyébként a kontinensen belüli tendenciákban látszik egy kelet-nyugati határvonal, a négy legmagasabb inflációs ráta kelet-európai országokban volt.

grafikon2

Érdemes még azt megnézni, mikor indult komolyabb emelkedésnek a magyar élelmiszerinfláció. Tavaly decemberben az 5,7%-os érték még Lengyelországban és Csehországban is magasabb volt a drágulás üteme. Az elmúlt éveket tekintve ugyanakkor van egy tartósabb kelet-európai tendencia is, mely szerint

a régiónkban gyorsabban drágulnak az élelmiszerek.

A szezonális élelmiszerek ára több mint 20%-kal emelkedett Magyarországon, ezzel is jelentősen meghaladjuk a többi európai ország adatát, a második cseheknél 11,4% volt ez az érték. Hasonló figyelhető meg a nyers élelmiszereknél, melyek ára 13,4 százalékkal emelkedett nálunk, miközben sehol máshol nem haladta meg a drágulás mértéke a 7%-ot. A feldolgozott élelmiszerek esetében kisebb volt a magyar áremelkedés mértéke, de a 6%-os adat így is a legmagasabb Európában.

Kapcsolódó cikkünk

2020. 09. 18 Az infláció csökkenése kell az MNB újabb élénkítéséhez

A még részletesebb adatok az Eurostatnál azt mutatják, hogy a legnagyobb mértékben a gyümölcsök drágultak az élelmiszereken belül, abban a termékkörben majdnem 40%-os volt az áremelkedés egy év alatt. Ott a második Csehország is csak 22,7%-os értéket mutatott.

A többi termékcsoportban nem ennyire kiemelkedő a magyar áremelkedés, de minden téren az európai lista első felében vagyunk. Az alkoholos italok és dohányáruk például még a jövedéki adó emelésével együtt is csak az ötödik legnagyobb éves drágulást mutatták.

Korábban voltak olyan vélemények, melyek szerint már a gyenge forint is meglátszik a magyar árakon. Az év eleje óta majdnem 10%-kal gyengült a magyar deviza az euróval szemben, azonban az Eurostat adatai alapján ez egyelőre alig látszik a leginkább érintett termékcsoportok inflációján. A deviza gyengülése ugyanis hagyományosan az importtermékekbe kellene, hogy begyűrűzzön, azonban például a ruházkodási cikkek drágulási rangsorában például a középmezőnyben állunk.

 grafikon3A bútorok és háztartási eszközök esetében azért a dobogóra felfért a magyar áremelkedés a litvánok és a csehek mögé, ez szintén klasszikus importterméknek mondható.Ebből a két kategóriából (ruházkodási cikkek, háztartási eszközök) azért látszik, hogy elindultak felfelé az árak, ami lehet akár a forintgyengülés következménye is, de még nem egyértelmű a hatás.

Persze a mostani helyzetben könnyen lehet, hogy az importtermékeknél sem tudják rögtön érvényesíteni a magasabb árakat a kereskedők, a válság miatt visszaesett kereslet miatt ugyanis lehet, hogy még ki kell várniuk kicsit.

Érdekesség, hogy a magyar áremelkedés Európa élmezőnyében van a kultúra, valamint az éttermek és a szállodák terén, vagyis a járvány által leginkább érintett iparágakban is megindult az áremelkedés. A vendéglátásban ez 6,3%-os drágulást jelentett egy év alatt, amivel a lengyelek mögött a másodikak vagyunk Európában.

grafikon4

Már az MNB-t is dilemma elé állította az infláció

Mostanra a kiugró magyar infláció nem csak a hétköznapi életben okoz nehézségeket, de a jegybankot is komoly választás elé állítja. A célsáv tetejéig emelkedő drágulási ütem ugyanis szigorúbb hangnemet indokolna az MNB részéről, viszont a gazdaság visszaesése miatt egyelőre nem hajlandó egyértelműen szigorítani a Monetáris Tanács.

Ebből a csapdahelyzetből kellene valahogy kikecmeregnie ma délután az MNB-nek, ha hiteles is akar maradni úgy, hogy közben támogatja a gazdaság talpra állását.

Címlapkép: Getty Images

Forrás: portfolio.hu