Beütött a válság: nagyot ugrott hirtelen Magyarország adóssága

beutott a valsag 02

Az első negyedév végén tapasztalt 66,8 százalékról június végére a GDP 71,9 százalékára emelkedett az államháztartás bruttó konszolidált adóssága – derül ki az MNB hétfő reggel publikált előzetes pénzügyi számláiból. A mostaninál magasabb adósságot utoljára 2018 harmadik negyedévében láttunk, vagyis a válság máris két év izzadságos adósságcsökkentését tette semmissé. És ezzel még nincs vége, az év végére tovább emelkedhet a ráta.

A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2020 második negyedévével záruló egy évben a GDP -4,9 százalékát tette ki (-2277 milliárd forintot) – olvasható a jegybank jelentésében. Az előzetes adatok szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége 2020 második negyedévével záruló egy évben a GDP 5,8 százaléka volt (2669 milliárd forint).

A legnagyobb figyelem persze a GDP-arányos államadósságot övezi a jelentésben, ez az Eximbank nélkül 70,2%-ra, azzal együtt pedig 71,9%-ra emelkedett. Mi évek óta következetesen utóbbival számolunk, hiszen az Eurostat ezt a módszertant tekinti megfelelőnek.

allamadossag

Az már előzetesen borítékolható volt, hogy a második negyedévben jelentősen megugrik majd az adósságrátánk, két okból:

Egyrészt az adósság nominális összege jelentősen emelkedett, az ÁKK adatai szerint a központi költségvetés adóssága három hónap alatt majdnem 1500 milliárd forinttal hízott. Ebben elsősorban a költségvetés hatalmas hiánya játszott szerepet. A Pénzügyminisztérium statisztikája szerint fél év alatt 1837 milliárd forintos deficitet halmozott fel a büdzsé. Részben ennek finanszírozására kellett tavasszal összesen 3,5 milliárd euró értékben devizakötvényeket kibocsátania Magyarországnak. Emellett a forintkibocsátásokat is fel kellett pörgetni, jó ideje már hetente tart kötvényaukciókat az adósságkezelő a korábbi kétheti rendszeresség helyett.

Másrészt a gazdaság 13,5%-kal zuhant a második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, az első negyedévhez képest pedig 14,5%-kal zsugorodott a GDP. Ráadásul a mostani előzetes pénzügyi számlákban még csak becsült GDP-vel számoltak, miközben a gazdaság visszaesése nagyobb volt az elemzői várakozásoknál is, így a későbbi felülvizsgálatok során szinte biztosan emelkedni fog még a második negyedéves adósságráta is.

Vagyis az osztás (adósság/GDP) számlálója nagyobb, nevezője pedig kisebb lett.

Az előzetesen ismert adatok fényében csak az volt a kérdés, mekkora lesz az ugrás az adósságrátában, a tavaly év végi 66,3% után az is szinte borítékolható volt, hogy már a második negyedévben 70% felett leszünk. A 31 ezer milliárd forint körüli adósságszint 350-es árfolyamon mintegy 88,5 milliárd eurót jelent, vagyis csak a 3,5 milliárd eurónyi devizakötvény majdnem 4 százalékpontot dobtak a rátán.

Az adósságráta év végi szintje alapvetően két dologtól függ majd:

A költségvetési hiánytól, amivel kapcsolatban egyelőre nem sok pozitívumot lehet elmondani. Nemrég Varga Mihály pénzügyminiszter is arról beszélt már, hogy a kormány 3%-os prognózisa helyett reálisabb lehet idén a gazdaság 5%-os visszaesése, ami más országokhoz hasonlóan akár 8-10%-os GDP-arányos deficittel is járhat.

A másik pedig a gazdasági visszaesés mértéke, amivel kapcsolatban talán több a jó hír, hiszen a szakértők egyetértenek abban, hogy a második negyedév lehetett a mélypont, ahonnan fokozatos visszapattanás jöhet az év második felében.

Tavasszal, amikor a kormány idei konvergencia programja készült, még 72,6%-os év végi adósságrátával számoltak, de az a mostani helyzetben már egy optimista forgatókönyvnek számítana. Akkor ugyanis a 3%-os GDP-csökkenés mellett 3,8%-os hiánnyal kalkulált a minisztérium.

Áprilisban az ÁKK készített két alternatív szcenáriót, akkor azzal számoltak, hogy 10%-os gazdasági visszaesés és 7%-os hiány már 80%-ig emelné az adósságunkat a GDP arányában. Egyelőre úgy tűnik, hogy ennyire talán nem lesz drámai a válság, de ez közelebb lehet a valósághoz, mint a kormány tavaszi prognózisa.

Épp a napokban közölt elemzést Magyarországról két nemzetközi hitelminősítő is, a Standard & Poor’s elemzői 76,5%-os, míg a Fitch Ratings közgazdászai 78,3 százalékos adósságrátát vetítettek előre 2020 végére. Ráadásul szerintük jó eséllyel még 2022-ben sem leszünk 70 százalék alatt, vagyis sokáig tart majd elérni a 2019-es mélypontot.

Forrás: portfolio.hu