Kimondták Brüsszelben: nem jönnek Magyarországra az EU-s pénzek, amíg nem változtat két területen a kormány

didier reynders unios tamogatas magyarorszag 210720 467422

Rendszerszintű problémákat lát a magyar jogállamiság, benne az igazságszolgáltatás és a korrupció elleni küzdelem terén az Európai Bizottság és addig, amíg a magyar kormány nem hajt végre két területen mélyreható reformokat, nem fogadják el a magyar helyreállítási tervet, illetve ezzel párhuzamosan nem utalnak uniós támogatásokat Magyarországra – jelentette ki az EUrológusnak adott interjúban Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos.

Reynders jelzése szerint ezt már tavaly is megmondták a magyar kormánynak, de kifelé, a nyilvánosság felé ez talán az eddigi leghatározottabb üzenet arra, hogy egyelőre nem számíthatunk uniós pénzekre. Mindezt éppen akkor üzeni a testület egyik vezetője, amikor egyébként is nyilvánosságra hozta az újabb jogállamisági jelentést. A jelentés lényege már ma reggelre kiszivárgott, ezt részletesen ebben az anyagban írtuk meg. Az azóta közzétett teljes jelentés Magyarországra vonatkozó fejezete angolul itt olvasható, alább pedig egy rövid összefoglaló.

Az interjú legfontosabb üzenetei:

  • Rendszerszintű problémák vannak a jogállamisággal Magyarországon, ezért az Európai Bizottság kész minden eszközt – beleértve az uniós támogatások felfüggesztését is – bevetni a demokrácia védelmében.

  • Reynders azt ígérte, hogy a következő hónapokban ismét „fel fogja kérni Lengyelországot és Magyarországot, hogy csatlakozzanak az Európai Ügyészséghez, hiszen anélkül nem lehetünk biztosak abban, hogy megfelelő a csalás és korrupció elleni védelem.” Tavasszal ezt már felvetette Varga Judit igazságügyi miniszternek egy brüsszeli tárgyalás során, ezt akkor ebben a cikkben írtuk meg.

  • Az uniós biztos szerint mivel Magyarország és Lengyelország kapcsán a Bizottság már kimerítette a párbeszéd lehetőségeit, ezért a testület tovább akar lépni. „Be kell vetnünk az összes eszközt: hetes cikk szerinti eljárás, kötelezettségszegési eljárás, és legújabb fejleményként az uniós támogatásoknak feltételt támasztó jogállamisági mechanizmus, és a tárgyalások a helyreállítási alapról.” Reynders az interjúban világossá tette: „Ez már nem a megelőzésről szól, hanem a szankciókról”.

  • A lap kérdésére Reynders elmagyarázta, hogy az Európai Bizottság alapvetően két területen vár el változtatást a magyar kormánytól ahhoz, hogy jóváhagyja a helyreállítási tervet. Az egyik az, hogy a költségvetési politikák koordinálásáról szóló Európai Szemeszter országspecifikus ajánlásainak megfelelően reformálják meg az igazságügyi rendszert. Itt a cél az, hogy ne merülhessen fel kétség az igazságszolgáltatás függetlenségével és politikai befolyástól való mentességével kapcsolatban.

  • A másik terület pedig az, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentései nyomán induljanak el a korrupciógyanús ügyek vizsgálatai. Itt a ma közzétett éves jogállamisági jelentés már megjegyezte, hogy tavaly volt előrelépés, elindultak büntetőügyek magasszintű korrupciós ügyekben, illetve a vádemelési ráta is magasabb, de összességében még mindig maradtak érdemi kivizsgálás nélkül ügyek az elmúlt évekből.

  • Az uniós biztos világossá tette: „Biztosak akarunk lenni abban, hogy Magyarországon az uniós költségvetést védő rendszer elegendő garanciát nyújt, és elkezdődnek-e reformok az Európai Szemeszter ajánlásainak végrehajtása érdekében. Ezért függesztettük fel a helyreállítási alap elfogadását. Ugyanerről lesz szó a jogállamisági mechanizmusnál is” – mondta a biztos, aki arra is utalt, hogy az uniós intézmény jelenleg azt vizsgálja, teljesülnek-e feltételek az uniós költségvetés védelmét szolgáló eljárás elindításához.

  • Az EUrologus külön rákérdezett, hogy ez azt jelenti-e, hogy addig, míg a magyar kormány nem hajt végre mélyreható igazságügyi reformot, nem lesznek uniós támogatások, Reynders válasza határozott volt: "Igen, de ezt már megmondtuk tavaly is. Most csak ezt ismételjük. Elég logikus, hogy a reformok hiánya aggaszt minket. Konkrét reformtervekre, új törvényekre van szükség, hogy lássuk a valódi elkötelezettséget."

Fontos, hogy a ma közzétett jogállamisági jelentés direktben nem vezet a tavaly év végi vétócsata nyomán elfogadott jogállamisági mechanizmus élesítéséhez, amit nagyon erőteljesen szorgalmazott az Európai Parlament a minapi állásfoglalásában is, de a Bizottság végülis figyelembe veszi a mechanizmus elindításához az érvek között, amit ebben a szintén általa készített anyagban leír. Az EP július 8-i keményhangú állásfoglalása emellett arra is felszólította a Bizottságot, hogy az emberi jogi és egyéb jogállamisági hiányosságokig ne fogadja el a magyar és lengyel helyreállítási tervet, illetve az új uniós programokat és összességében ne is folyósítsa a pénzeket tovább.

Ilyen előzmények után éppen a mai jogállamisági jelentésre időzítve adott ki közleményt az Európai Parlament egyik alelnöke, a német származású szociáldemokrata Katarina Barley a német Funke médiacsoporton keresztül. Barley korábban már nyíltan azt szorgalmazta, hogy az EU-pénzek folyósításának blokkolásán keresztül anyagilag kell "kiéheztetni" a magyar és a lengyel kormányt és most gyakorlatilag ugyanerre, a két ország felé az EU-pénzek folyósításának blokkolására szólított fel. Barley most is erősen fogalmazott a lengyel PAP hírügynökség beszámolója szerint, ugyanis szerinte Lengyelországban és Magyarországon „hiányosságok vannak a demokratikus elvekhez való ragaszkodásban” és szerinte a magyar helyzet rosszabb, ahol már szerinte nincsenek is meg a „demokratikus feltételek”.

PORTFOLIO VÉLEMÉNY


A fentiek beigazolják azt a minapi elemzésünket, hogy a Bizottság bevárta a magyar helyreállítási terv elfogadásával a mai jogállamisági jelentést, hogy még több érvet adjon a saját kezébe ahhoz, hogy blokkolni tudja egyrészt a helyreállítási program elfogadását, másrészt a 2014-2020-as, illetve a 2021-2027-es uniós folyósítások blokkolásához is érveket találjon. Amint Reynders jelezte: ugyanabban a két témában (igazságügyi reform, OLAF-ajánlásokat követő megfelelő itthoni vizsgálatok) várnak el előrelépést mind a helyreállítási terv elfogadásához, mind a mostani ciklus pénzeinek folyósításához, mind az új uniós ciklus Partnerségi Megállapodásának és Operatív Programjainak az elfogadásához.

Nagy kérdés, hogy ezt a két terjedelmes feltételt hogyan, mikor és milyen körülmények között akarja teljesíteni a kormány. Nem véletlen, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter, illetve Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a minap ugyanarra utalt: tartósan, akár jövő nyárig is elmaradhatnak az EU-pénzek folyósításai Brüsszelből. A fenti határozott tartalmú interjú is erre utal.

A 2014-2020-as ciklus 25 milliárd eurós felzárkóztatási keretéből még kb. 9 milliárd euró nincs folyósítva Magyarországra, miközben az elosztható keret döntő többségét idehaza már kiutalta a kormány a nyerteseknek. Így a kettő pénzáramlás közötti bő 3000 milliárd forintos különbséget átmenetileg (a fentiek alapján az eddig gondoltnál jóval hosszabb ideig) meg kell finanszíroznia az államháztartásnak. Ez átmenetileg tovább emeli az egyébként is magas, a GDP 80%-a körüli államadósság rátát. A 2021-2027-es programokból (helyreállítási, illetve Operatív Programok) pedig még egy cent sincs kifizetve Brüsszelből, illetve még Budapesten sem a hazai projektekre, hiszen még magukat a programokat sem fogadta el a Bizottság.

Eközben idehaza mindebből a tartós konfliktusból a pályázók vajmi keveset éreznek egyelőre és ez a költségvetési deficit még tovább hízása mellett várhatóan tavaszig így is marad. Ez azt jelenti, hogy a kormány továbbra is kifizeti (megelőlegezi) itthon a 2014-2020-as ciklus nyerteseinek a projektekre járó pénzeket és elindítja a helyreállítási alap, illetve a 2021-2027-es ciklus programjait is. Utóbbi múlt héten egy látványos fejleménnyel már meg is kezdődött: megnyílt az első új uniós pályázat, igaz viharos körülmények és masszív túligénylés mellett. A következő hetekben további GINOP, illetve egyéb (pl. vidékfejlesztési) pályázatok is jönnek majd. Tehát a kormány halad az új pályázatok meghirdetése útján, miközben a fenti nyilatkozatok alapján is egyre valószínűbb, hogy Brüsszelből egyelőre jó ideig nem jönnek (érdemi) EU-pénzek Magyarországra. Mindez az eddig gondoltnál átmenetileg jóval nagyobb államháztartási deficit felé mutat és ez is nyugtalaníthatja az állampapír-, illetve devizapiaci befektetőket, illetve akár a hitelminősítőket is. Ez is kiütközhet a ma is 360 körül billegő euró/forint árfolyamban.


A friss jogállamisági jelentés lényege

A 2021. évi jelentés mind módszertanát, mind tárgykörét tekintve az előző jelentésre épít, és a következő négy fő területre összpontosít: igazságszolgáltatási rendszerek; korrupcióellenes keretrendszer; médiapluralizmus és médiaszabadság; a fékekkel és ellensúlyokkal kapcsolatos egyéb intézményi kérdések.

Az évente kiadott jogállamisági jelentés a nemzeti hatóságokkal és az érdekeltekkel folytatott szoros párbeszéd eredménye. A bizottsági összefoglaló szerint "tárgyilagosan és pártatlanul mindegyik tagállamot górcső alá veszi, és mindegyikük esetében ugyanazokat a kérdéseket vizsgálja. A tagállamok írásbeli észrevételekkel járultak hozzá a jelentés elkészítéséhez, és virtuális országlátogatások keretében fogadták a Bizottságot. Az országlátogatások során a Bizottság a nemzeti hatóságokkal, köztük az igazságügyi és a bűnüldöző hatóságokkal, valamint más érdekelt felekkel, így például újságíró-szövetségekkel és civil társadalmi szervezetekkel is megvitatta a jogállamisági fejleményeket."

A Magyarországra vonatkozóan a jelentés főbb megállapításai:

  • A magyar igazságszolgáltatási rendszer magas szinten digitalizált, és jól teljesít az eljárások hossza tekintetében. Ami azonban az igazságszolgáltatás függetlenségét illeti, olyan új, az igazságszolgáltatási rendszert érintő fejlemények következtek be, amelyek további aggályokat vetnek fel az eddigieken túlmenően. Gyakorlati megvalósítást nyertek azok az új szabályok, amelyek alapján az Alkotmánybíróság tagjait a szokásos eljárás mellőzésével lehet a Kúriára kinevezni, az európai szemeszter keretében tett, a bírói függetlenség megerősítésére irányuló ajánlás nyomán pedig továbbra sem történtek megfelelő intézkedések.
  • A korrupcióellenes stratégia végrehajtása folyamatban van, hatóköre azonban továbbra is korlátozott. Továbbra sem történtek intézkedések a közigazgatás felsővezetésében megjelenő klientizmus, favoritizmus és nepotizmus kockázata, valamint az üzleti és politikai szereplők közötti kapcsolatból eredő kockázatok tekintetében. A független ellenőrzési mechanizmusok továbbra sem elégségesek a korrupció felderítéséhez. Bár a korrupciós ügyekben magas a vádemelések aránya, és 2020 óta eljárás indult néhány magas szinten elkövetett korrupciós ügyben, továbbra is kevés eredmény születik a magas rangú tisztviselőket és azok közvetlen környezetét érintő állítások kivizsgálása terén.
  • A médiapluralizmus változatlanul veszélyben van. Továbbra is fennállnak a Médiatanács függetlenségével és hatékonyságával kapcsolatos aggályok. Az állami hirdetések, melyek jelentős mennyiséget képviselnek, továbbra is lehetővé teszik a kormány számára, hogy közvetett politikai befolyást gyakoroljon a médiára.
  • Ami a fékek és ellensúlyok rendszerét illeti, változatlanul aggályos a jogalkotási eljárás átláthatósága és minősége.

A fentiek közzététele után a Bizottság felkéri a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy a ma közzétett jelentés alapján folytassanak általános és országspecifikus vitákat. Egyúttal felkéri a tagállamokat, hogy ténylegesen foglalkozzanak a jelentésben feltárt kihívásokkal, amihez kész segítséget nyújtani a számukra.

Címlapkép forrása: Thierry Monasse/Getty Images

Forrás: Portfolio