Kijózanító példa: a jelenlegi átoltottság mellett is jöhet súlyos járvány Magyarországon

chile koronavirus oltas atoltottsag 460592

Chile a világ élmezőnyébe tartozik az átoltottságot tekintve, az országban lakosságarányosan több embert oltottak be, mint Magyarországon. A magas átoltottság viszont nem volt képes fékezni a járványt - az egészségügyi rendszer a kapacitásai határain van, az esetszámok és a napi új halálozások magas szinten stagnálnak. A rendkívül aggasztó helyzet sokakban ébreszthet gyanút az oltások hatásosságával kapcsolatban, a probléma legfőbb okozója viszont nem a vakcinahatékonyságban keresendő, az oltások többségében erős védelmet adnak az országban.

Chile a vakcinabeszerzés és a gyors oltási program egyik mintaországa volt, a dél-amerikai ország átoltottsága messze a világátlag felett volt egész tavasszal. A nagy átoltottság a gyors reakciónak, és egyben a szerencsének volt köszönhető: a chileiek épp akkor voltak tárgyalásban egyéb vakcinagyártásról kínai vakcinagyártókkal, amikor Ázsiában kitört a világjárvány, és így a dél-amerikai ország szinte azonnal reagálni tudott. Chilében nem haboztak, rekordgyorsan kötöttek le hatalmas dózisokat a kínai Sinovac vakcinából, ez volt a magyarázat a kiemelkedő átoltottságukra.

Chile jelenleg is a világ élmezőnyében van: az Our World in Data adatbázisa szerint a lakosság 61%-a kapott legalább egy oltást, amellyel Izrael mögött a második helyen állnak a globális átoltottságban az Egyesült Királysággal holtversenyben. A chilei egészségügyi minisztérium adatai ettől némileg eltérnek: az ő közlésük szerint a 17,5 milliós lakosság 58%-a mindkét oltást megkapta, azok aránya pedig, akik legalább egy oltást kaptak, 75%. Bármelyik adat áll közelebb a valósághoz, az biztos, hogy a chilei átoltottság nagyobb, mint a magyar – nálunk a lakosság nem sokkal több mint 55%-a kapott eddig legalább egy oltást.

Ahogy korábban is megírtuk, a járvány a tavaszi hónapokban a kiemelkedően gyors oltási program mellett sem enyhült. Akkor még úgy tűnt, hogy a 30-40%-os átoltottság egyszerűen nem elég a járvány megfékezésére, és ennél jelentősen magasabb, legalább 50%-os átoltottsága lehet szükség.

Ehhez képest ma, amikor valahol 60-75% között lehet az átoltottság, a járvány egy cseppet sem enyhült a legsúlyosabb állapothoz képest.

Katasztrofális járványhelyzet

A napi új esetszámok továbbra is rekordszint környékén állnak, az előző hét napon átlagosan 7000 fölött voltak, ami rendkívül aggasztó lakosságarányosan, és megmagyarázhatatlannak tűnik a nemzetközi szinten kimagasló átoltottság mellett. Június 8-án például új csúcsra ért a járvány 7300 új esettel.

Az esetszámok önmagukban nem árulnak el sokat, hiszen előfordulhat, hogy nagy átoltottságnál is megnőnek a tünetmentes esetszámok, ám a vakcinák a súlyos kimeneteltől megvédik az oltottakat, és így alacsony a halálozás. Chilében viszont nem erről van szó, a halálozásokban sem látunk ugyanis visszaesést. Június során a napi új elhunytak száma trendszerűen nőtt, jelenleg 110 körüli stagnálásról beszélhetünk.

A járvány súlyosságáról árulkodik, hogy az ország fővárosában, Santiagóban 98%-os az intenzív ágyak telítettsége,

azaz a magas átoltottság még az egészségügyi rendszer túltelítődését sem tudta megakadályozni.

A chilei döntéshozók más lehetőséget nem látva léptek, Santiago városát gyakorlatilag teljes lezárás alá vonták, a lakosok kijárását korlátozták. Mintegy 8 millió embert érint a korlátozás. Ha a helyzet eddig nem lenne elég aggasztó, érdemes megnézni az érvényben levő korlátozó intézkedéseket: az országban ugyanis tavasszal csak minimális enyhítéseket lehetett elrendelni a magas esetszámok miatt. Az alábbi ábrára szemléltetésképp ráraktuk a magyar helyzetet, igaz, ebben még nem szerepelnek a legutóbbi lazítások. Láthatjuk, hogy Chilében az oltási program elkezdése óta végig a tavaszi magyar korlátozásoknál is messze szigorúbb intézkedések voltak érvényben.

Összegezve tehát elmondható, hogy Chile a teljes felnőtt lakosságának legalább 60%-át beoltotta, miközben végig szigorú korlátozásokat tartott fenn, és ennek ellenére sem sikerült kordában tartani a járványt, az egészségügyi rendszer túltelítődött, és továbbra is magas a napi halálozások száma.

Mindezt látva a legfontosabb kérdés az, hogy ez hogyan lehetséges.

Csődöt mondtak a vakcinák?

A legkínzóbb kérdés, ami ilyen magas átoltottság melletti súlyos járványhullám mellett az emberben felmerülhet, hogy vajon nem a vakcinák teljes csődjéről van-e itt szó. Ez a kérdés okkal merül fel, hiszen a vakcinák hatékonyságát az egyes vírusmutánsokkal szemben a tudomány is aggódó szemmel követi. Ha arról lenne szó, hogy Chilében az oltottak is tömegesen halnak meg, az meglehetősen sötét jövőképet vetítene elénk. A vakcinák hatékonyságával szembeni aggodalmat ráadásul két további tény is táplálja:

  • Chilében immár az új esetek döntőt többségét a brazíliai variáns okozza a helyi hatóságok vizsgálatai szerint, és ez a variáns kétszer fertőzőbb a vuhani vadvírusnál.
  • Az országban tömegesen alkalmazott, kínai Sinovac vakcina több korábbi vizsgálat során is kevésbé bizonyult hatékonynak a brazil variánssal szemben.

Chile a kínai vakcinagyártóval zajló előzetes tárgyalások miatt tudott tömegesen Sinovac-vakcinához jutni, így nem meglepő, hogy a beadott nagyjából 23 millió vakcinából több mint 17 millió Sinovac-vakcina. A Pfizer-BionTech vakcinából egyébként kevesebb mint 5 millió adagot, AstraZenecából és CanSinóból kevesebb mint 1-1 millió adagot adtak be (a Janssen vakcináját épp most hagyták jóvá).

Az előzetes aggodalmak ellenére viszont megnyugtató, hogy a vakcinák Chilében többségében működnek.

A helyi egészségügyi hatóságok kimutatásai szerint az új fertőzöttek döntő többsége vagy nem kapott semmilyen oltást, vagy mindössze egyetlen oltást kapott, és sok esetben az oltás beadása óta nem telt el sok idő. Persze a vakcina hatékonyságának romlása így is szembetűnő a brazil mutáns esetén, hiszen a múlt szerdán regisztrált 7 716 új beteg 27%-a megkapta a második oltást. Természetesen itt is igaz, hogy az esetek egy részében még nem telt el elég idő a második oltás óta, így nem is épült fel immunitás, a fertőzöttek száma a második oltás után így is messze több, mint amilyen hatékonyságot az újabb technológiával készülő, nyugati és orosz vakcinák ígérnek.

Azt is fontos tudni továbbá, hogy a halálesetek döntő többsége azok közül kerül ki, akik nem kaptak oltást, tehát összességében kijelenthető, hogy a súlyos járványhullámért az országban használt vakcina alacsonyabb hatékonysága a domináns variánssal szemben önmagában nem okolható. Okkal feltételezhetjük, hogy ha Chilében is alacsony lett volna az átoltottság, akkor a jelenleginél is súlyosabb lenne a járványhelyzet.

Ekkora átoltottság egyszerűen nem elég

A súlyos járványhelyzet elsődleges oka helyi szakértők szerint az, hogy a lakosság egyszerűen a járvány előtti szintre növelte az aktivitását. A chileiek a tiltások ellenére tömegrendezvényeket tartanak, nyaralásra mennek, azaz technikai értelemben úgy élik az életüket, mintha nem lenne járvány az országban. Ebből a szempontból a fent bemutatott szigorúsági indexet el is felejthetjük, hiszen az csak a hivatalosan elrendelt intézkedések szigorúságát méri, de semmit nem mond a lakosság aktivitásáról. A korlátozások pedig csak akkor hatnak a járványterjedésre, ha azokat betartják.

A fő ok a járványterjedésre tehát az, hogy effektív értelemben jelentős lazítás történt az országban, még ha ez a hivatalos jogszabályokon nem is látszik.

Szakértők ezzel kapcsolatban kiemelik a kormány felelősségét is, amely a gyors vakcinabeszerzést sikerként könyvelte el, és már télen azt hangoztatta, hogy az érkező vakcinák miatt a járvány sikerült legyőzni. A lakosságban ezzel táplálták azt a hamis biztonságérzetet, hogy a magas átoltottság jelentős effektív védelmet ad, és a kormány kommunikációja hozzájárult ahhoz is, hogy a lakosok már egy oltás után (tehát teljes védelem nélkül) feladják a védekezést.

Természetesen az oltások hatékonysága a vírusvariánsokkal szemben szintén egy magyarázat, de nem ez a legfőbb magyarázat. A jelenlegi helyzet kialakulásához a dolgok együttállására volt szükség:

  1. az ellenállóbb mutáns elterjedése,
  2. a lakosság fegyelmének romlása már az átoltottság felfutása előtt,
  3. ezzel az esetszámok magas szinten stagnálása,
  4. ami miatt a „nem működő” vakcinák arányosan alacsony száma numerikusan magas (az új eseteken belül 25%).

A santiagói kórház egyik vezető infektológusa (aki a neve elhallgatását kérte) a Reutersnek úgy nyilatkozott, hogy „a lakosság 10%-a, még ha oltott is, nem lesz védett a súlyos lefolyás ellen.” Az orvos hozzátette:

Amikor az egészségügyi rendszerünk elérte a limitet, akkor ez az alacsony arány is elég ahhoz, hogy túlfeszítse azt.

Mivel azonban az új halálozások döntő többsége a nem oltottak közül kerül ki, a legfőbb magyarázat mégis az, hogy az országban nem alakult ki nyájimmunitás. Ez persze lehet azért, mert az országban alkalmazott vakcina a tünetmentes betegek esetén nem képes az átadás megakadályozására, mindez viszont csak találgatás. Magyarországra nézve viszont rendkívül fontos dolgokra világít rá a chilei példa:

önmagában a magas átoltottság mellett visszatérhet hozzánk is a súlyos járványhullám, mert a 60%-os átoltottság egy picit ellenállóbb mutáns ellen már gyakorlatilag semennyire nem képes fékezni a járvány terjedését.

Lehetetlen megmondani, hogy mi lesz, de a szakemberek szerint a jelenlegi átoltottság alacsony ahhoz, hogy elkerüljük a negyedik hullámot. Ennek igazából csak a mértéke a kérdéses – a szerencsésebb esetben az oltatlanok körében alacsonyabb esetszámokkal és alacsony halálozásokkal tér vissza a járvány, a negatív szcenáriók között viszont számolnunk kell azzal, hogy egy ellenállóbb vírusvariáns az oltottak egy részét is veszélyezteti. Felmerül ugyanis további kockázatként, hogy az új vírusvariánsokkal szemben a meglévő vakcinák kevésbé hatásosak. Ha pedig a chileiek után mi is úgy teszünk majd, mintha már egyáltalán nem lennénk veszélyben, jelentősen rontjuk az esélyeinket.

(A grafikonok és kimutatások a forrás oldalon érhetők el)

Forrás: Portfolio