Drasztikusan letértünk az oltási pályáról – Mikorra lehet meg az 5 millió beoltott?

otmillio

Az április végi hajrá után feleződött az első koronavírus-oltások napi üteme, és így teljesen más oltási pályára keveredtünk, mint amit akárcsak két héttel ezelőtt a remélt duplázódó ütemmel kalkulálni lehetett. Ráadásul az oltási tempó lassulása amellett következett be, hogy közben sokkal több vakcinát lehet itthon elérni, mint ahányan összesen regisztráltak az oltásra. A lehetséges okok azonosítása mellett kalkulációt végzünk arra is, hogy mikorra lehet elérni az 5 millió elsőre beoltottat, amihez a kormány a legutóbbi jelzések alapján a további lazításokat (lakodalmak, délutáni iskolai foglalkozások) köti. Összességében úgy látjuk, hogy az oltási tempó lelassulása ahhoz a furcsa helyzethez vezetett, hogy a járvány javuló folyamatai (feltehetően főleg szezonális okokból) mára jóval előbbre járnak, mint amennyire a védettséget szerzők száma emelkedik, így pedig még inkább kérdéses, hogy érdemes-e a továbbiakban is az oltások kerek számához kötni a lazító lépések ütemezését.

Drasztikusan más oltási pályán haladunk

Április végén a tömeges oltási fázisban voltak olyan napok, amikor 90-110 ezer embert is beoltottak elsőre. A Pfizer-készletek április végi rendkívüli kiosztásával meglett a 4 millió beoltott, ami után védettségi igazolvánnyal látogathatók lettek az éttermek belső terei, a mozik, koncertek, szállodák, uszodák. Amint az alábbi ábrán látjuk: az április végi hajrá idején a napi első oltások 7 napos mozgóátlaga még 60-70 ezer között hullámzott, de aztán hirtelen 30 ezer közelébe esett. Ez teljességel eltért a kormányzati jelzésektől és saját kalkulációinktól, amelyek szerint akár napi 150 ezerre is felpöröghetett volna az elsőre beoltottak átlagos száma, igaz mi hangsúlyosan felhívtuk rá a figyelmet, hogy május elejétől nagy a bizonytalanság a tényleges oltási pálya körül.

Ez a feleződő tempó látványos nyomot hagyott az oltási pályán is: megtört az addigi gyors emelkedés és egy laposabb pályán haladunk. Így teljesen eltértünk attól a pályától, mint amit még április végén is vázolt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, amikor azt mondta, hogy akár 10 nap alatt is elérhető az 5 milliós határ (május közepéig).

Mindez a lassulás egyáltalán nem magyarázható az itthon elérhető vakcinakínálattal, mert amint látható: a fajtánként beérkező 300-400 ezer dózisnyi Pfizer, Szputnyik és Sinopharm-szállítmányok miatt április végétől, majd további sokféle szállítmány hatására drasztikusan megugrott a beadható készítmények száma. Azt is üzeni a grafikonunk korábbi szakasza, hogy április végéig meglehetősen pontosan meg tudtuk előre becsülni, hogy az elérhető vakcinakínálatból mikor mennyi embert lehet elsőre beoltani itthon.

Április végétől azonban drasztikusan szétvált az elméletileg elsőre beoltható emberek száma a ténylegesen beoltottakétól.

Mi okozhatta a drasztikus szétválást?

A lehetséges okok kapcsán külföldi és hazai okokra egyaránt lehet gondolni. A legfontosabb okok az alábbiak lehetnek:

  • Külföldön is látunk ellaposodást. Megnéztük a viszonylag magas átoltottságú országok oltási pályáját és azt találtuk, hogy ahogy haladt előre a program, 40-50%-os átoltottság körül többeknél is volt ellaposodás (egyre kevésbé tolongtak az emberek, nehezebbé vált az éppen beoltható körök bevonása), így tehát a 40%-os átoltottságnál laposodó magyar görbe messziről nézve nem számít kiugrónak nemzetközi viszonylatban. A nagy kép azonban vegyes. Amint alább láthatjuk: a fiatalokra is koncentráló izraeli átoltottsági program csak 55% felett kezdett lassulni, a brit viszont már 45% körül, az amerikai 40% körül, a chilei 35% körül, az uruguayi és a szerb görbe meredek emelkedése pedig már 25-30% között kezdett megtörni. Az elmúlt szűk két hétben jócskán lassuló magyar oltási pálya tehát nem egyedi a világban, de érdemes végiggondolni, hogy milyen itthoni okok lehetnek mögötte.

Grafikon megtekintéséhez kattintson Ide

  • Az egyik belföldi ok az lehet, hogy az oltásra már regisztrált emberek között a ténylegesen olthatók köre csökkent. Amint az alábbi ábrán bemutatjuk: április végére az oltásra beregisztrált emberek köre 4,55 millióra emelkedett, miközben az elsőre beoltottaké 4 millióra nőtt, tehát bő félmilliósra szűkült az a kör, akik elvileg egyáltalán oltakozhattak. Közöttük is sok olyan ember lehetett, aki 3 hónapon belül esett át igazoltan a fertőzésen, tehát még nem oltakozhat (jelenleg összesen 415 ezren vannak az országban, akik 3 hónapon belül voltak igazoltan fertőzöttek).
  • Egy másik belföldi ok az lehet, hogy a még oltásban gondolkodók tábora is egyre szűkül, így egyre nehezebb feljebb tornászni a beoltottak számát. A regisztrálók száma a kitartó kormányzati buzdítás, a védettségi igazolvány egyre nagyobb szerepe és például az április végi Pfizer-akció üzenete nyomán (tényleg elérhető közelségben van a vakcina, így érdemes regisztrálni) az elmúlt két hétben 4,55-ről 4,97 millió főre emelkedett, amelyből 90 ezer főt a 16-18 év közötti fiatalok tesznek ki. Utóbbi azt jelenti, hogy ennek a korosztálynak egyelőre csak a 46%-a kérte az oltást, és ehhez rendkívül közel, 44%-nál jár jelenleg a 18 feletti korosztályban is a beoltottak aránya. Mindez arra utal, hogy mind a 18 év feletti, mind a 18 év alatti korosztályban egyre nehezebb lesz jelentősen 50%-nál feljebb tolni az átoltottsági arányt, illetve egyre több idő lehet ehhez szükséges. Ezzel a kormány is tisztában lehet, mert Gulyás a múlt héten már azt mondta: csak május végére látszik elérhetőnek az 5 millió elsőre beoltott és reálisan valahol 5,6 millió fő körül tetőzhet a felnőttek körében az oltások száma. Utóbbi a felnőtt lakosság 70%-át jelentené, összhangban a KSH által mért biztosan+talán oltakozók együttes táborával. Az alábbi ábra azt is üzeni, hogy a biztosan oltakozók táborának csaknem minden tagja beregisztrált már mostanra és a biztosan oltakozók tábora meg is állt 5-5,1 millió körül. Mivel a regisztrálókon kívül eddig kb. 300 ezren kapták meg regisztráció nélkül az oltást (egészségügyi dolgozók, rendvédelmisek, szociális szféra dolgozói), így tényleg egyre jobban közelítjük ezt a Gulyás által is említett elméleti oltási maximumot.
  • Egy harmadik belföldi ok az lehet a lassuló oltási tempó mögött, hogy a kormány által április végén nyilvánosságra hozott (egyesek szerint értelmetlen, mások szerint félrevezető) táblázat a beoltottak közötti fertőzésről és halálozásról, továbbá a WHO vizsgálati értékelése a Sinopharm vakcináról óvatosabbá tehette az emberek egy részét (pl. a fenti ábrán mutatott „talán” oltakozók körét), így a megérkezett rengeteg keleti vakcina mellett is erősödhetett a kivárás.
  • Egy negyedik belföldi ok az lehet, hogy az egyre nagyobb átoltottság és a még megmaradó védekezési szabályok mellett a járvány jelentősen, örvendetesen visszaszorult az utóbbi hetekben, ami az oltási hajlandóságot visszavethette. Ez is afelé mutat, mint amit a bevezetőben írtunk, miszerint a járványhelyzet javuló folyamatai (feltehetően főleg szezonális okokból) mára jóval előbbre járnak, mint amennyire a védettséget szerzők száma emelkedik. Így pedig még inkább megkérdőjeleződik, hogy érdemes-e az oltások számához kötni a további lazító lépések ütemezését.
  • Egy ötödik belföldi ok az lehet a lassulás mögött, hogy a vakcinakereslet nem teljesen találkozik a vakcinakínálattal, azaz az emberek egy része olyan vakcinával oltakozna, amely éppen nem, vagy csak szűk körben elérhető. Erre utal az alábbi táblázatunk jobb szélső oszlopa is, amely szerint a május 7-ig megérkezett vakcinaszállítmányokból a legmagasabb beoltási arány a Moderna, a Pfizer és a Szputnyik kapcsán látható, az AstraZeneca és a Sinopharm vakcináját arányaiban kevesebb embernek adták be, miközben mindkettőből sok százezer dózisnyi érkezett április vége óta.

Hogyan tovább? Mikor lehet meg az 5 millió?

Mivel a május elsejei videóban a 4 milliós átoltotttsági határ bejelentése után azt hangsúlyozta Orbán Viktor kormányfő, hogy a következő nagy cél az 5 millió fő, megvizsgáljuk, hogy a lassabb beoltási pálya mellett ez mikorra érhető el, hiszen ettől függ, hogy például a lakodalmak és a délutáni iskolai foglalkozások mikorra érhetők el.

A napokban 364 ezer Pfizer (ebből első körös kb. a fele) és bő 30 ezer Moderna-vakcina érkezett, így a 16-18 évesek kampányszerű oltása és az egyéb körökben felhasználható AstraZeneca és Sinopharm oltásokkal a napi oltási tempó várhatóan rövid távon felpörög. Előfordulhat azonban, hogy ez csak egy átmeneti felpörgés lesz napi akár 80-100 ezer főre, és utána a keresett vakcinák szűkössége, az oltakozók egészségügyi korlátai és egyéb fenti okok visszafogják az oltási pálya gyors felfutását.

Ha sorvezetőt keresünk ahhoz, hogy hogyan alakulhat a következő hetekben az oltási pálya idehaza, akkor érdemes utalni a fenti nemzetközi görbék alakjára. Azok azt üzenik, hogy miután megtört a görbék gyors emelkedése, a törés után egy lassabb, de ugyanúgy stabil ütemben emelkedett tovább a beoltottak aránya. Ha ezt átfordítjuk arra, hogy milyen ütemben emelkedett május 1. óta idehaza az elsőre beoltottak átlagos napi száma (32 ezer fő), és ezt modellszerűen kivetítjük a jövőbe, akkor fokozott bizonytalanság mellett megkaphatunk egy lehetséges pályát az elsőre oltottak itthoni körére. Ez pedig azt mutatja, hogy 4 ezer fő híján

május 31-re elérhető az 5 millió elsőre beoltott, június 15-re pedig az 5,5 millió beoltott.

Ezen a pályán kicsit felfelé módosíthat, illetve néhány nappal előbbre hozhatja az elérés dátumát az, ha a 12-15 éves korosztály beoltását amerikai mintára itthon is engedélyezik majd és körükben is az eddig látott oltási hajlandóság mutatkozik, illetve ha a továbbiakban is lesznek például rendkívüli oltási kampányok a leginkább kedvelt vakcinákkal.

Mindez tehát azt jelenti, hogy összhangban Gulyás Gergely múlt heti jelzésével: május vége körültől jöhet az újranyitás következő lépcsőfoka Magyaroraszágon, ami a korábbi kommunikáció alapján a nagyobb rendezvények látogatását teszi majd lehetővé (pl. lakodalom). A korábbi kormányzati jelzések alapján úgy látjuk, hogy a kormány nem szegmentálja a rendezvények típusait, egyben kezeli azokat, pedig járványügyi kockázati szempontok alapján azok eltérőek lehetnek (lakodalom vs. védettek által látogatott üzleti rendezvények).

Forrás: portfolio.hu