Kiderült: kellemetlen vacsora után engedte el a kormány az uniós gigahitelt

 

kiderult

Az Európai Bizottság három illetékese azt jelezte az Orbán Viktor kormányfő által vezetett háromtagú magyar delegációnak az április 23-i brüsszeli vacsorán, hogy az uniós helyreállítási alap igénybevételére kidolgozott magyar tervet (RRF) annyira rossznak tartják, hogy ebben a formában nem fogják támogatni és ha mégis ragaszkodna hozzá a magyar kormány, akkor negatív ajánlással fogják továbbküldeni az EU-s pénzügyminiszterekből álló Tanács elé – tudta meg a Népszava az emlékezetes vacsoráról.

A lap szerint az eseményről sértődötten állt fel a magyar kormányfő, mert a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköznek nevezett pénzügyi alapért felelős munkacsoport vezetője, Céline Gauer világossá tette: az alapítványokba kiszervezett egyetemeknek nem tudnak pénzt adni az RRF-keretéből és Ursula von der Leyen bizottsági elnök is azt igyekezett demonstrálni, hogy

most kizárt a politikai egyezség.

A cikk szerint az egyik forrás azt mondta, hogy az Európai Bizottság (EB) már december óta folyamatosan jelezte a problémáit, miszerint semmilyen garanciát nem lát arra, hogy a kiszervezett egyetemek átláthatóan gazdálkodnak majd a rájuk bízott vagyonnal.

Azóta hetente találkozunk a magyar tárgyalókkal és mindig elmondtuk nekik, de egyszerűen nem foglalkoztak vele

– mondta egy forrás, aki szerint a magyar közbeszerzésért felelős hatóságokat is megkeresték az ügyben, de onnan sem kaptak megnyugtató választ.

A lap szerint ezen kellemetlen előzmények után jelentette be másnap Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a kormány olyan RRF-tervet fog leadni a Bizottság felé, amiben csak a 2511 milliárd forintnyi támogatást fogja kérni, a 3384 milliárd forintnyi hitel részről egyelőre lemond, de eseti jelleggel, projekt alapon majd kérhet később a hitelkeretből is. Később pedig a Kormányinfón már úgy fogalmazott, hogy az RRF-hitelből megvalósítani tervezett lépések nagy részét majd úgyis megcsinálja a kormány, és május közepéig tervezik leadni az átdolgozott tervet. Ha magyar költségvetési forrásból finanszírozza a kormány azokat a célokat, amelyeket az RRF-hitelből akart, akkor már nem kötik a brüsszeli szabályok és a 2022-es költségvetési törvénytervezetben fel is bukkant például egy 550 milliárdos, egyelőre nem részletezett Beruházási Alap.

Frissítés: A Népszava cikkére kedden délután Facebook-posztban reagált Gulyás Gergely egyrészt azt állítva, hogy „a Bizottság elnöke részéről egy szó sem hangzott el abból, amit a Népszava a szájába ad”, miközben a lap nem idézett a Bizottság elnökétől semmit és Gulyás azt írta, hogy ott volt a vacsorán, ezért pontosan tudja, hogy milyen hangulatban zajlott (barátit írt). A bejegyzésben azt is jelezte Gulyás, hogy „a helyreállítási tervet pedig számtalan konstruktív egyeztetés után ma este nyújtjuk be”.

Amint az április 24-i Gulyás-bejelentés után saját forrásaink alapján mi is megírtuk: a Bizottság egy legalább 1500-2000 milliárd forintos problémás projektlistát látott a magyar tervekben, amelynek döntő része a magyar felsőoktatási modellváltáshoz kapcsolódó alapítványi struktúrával függött össze, de például az öntözésfejlesztési terveket is bírálta a testület. Azt is megírtuk, hogy valójában már régebb óta érlelődött a magyar kormányban a döntés, hogy kérje-e a hitel részt, vagy sem és éppen ezt erősítette meg nekünk Varga Mihály pénzügyminiszter is, akivel tegnap publikáltunk interjút.

A Népszava-cikk további érdekességei:

  • Bár korábban a kormány azt közölte, az elsők között adjuk be a tervezetünket a helyreállítási alap felhasználására, Brüsszelben már úgy látják a fentiek miatt, hogy inkább az utolsók között leszünk és akár az is megtörténhet, hogy annyira lemaradunk, hogy a Tanácsnak végül külön kell majd döntenie a magyar tervezetről. Gulyás Gergely múlt héten azt mondta, hogy ezen a héten dönhet a kormány az átdolgozott RRF-tervről és így leadhatja majd Brüsszelnek.
  • Az EB egyébként arra számít, hogy legkésőbb június elejéig minden nemzeti helyreállítási terv befut Brüsszelbe és a legfrissebb adatok szerint a 27-ből eddig 14 tagállam nyújtotta be a végleges programját a brüsszeli testületnek, amelynek két hónapja van az értékelésre. A testület arra számít, hogy kezdetben hat-hét ország fogja igénybe venni a felajánlott kedvezményes hitelt, a többiek egyelőre csak a vissza nem térítendő támogatásokra pályáznak, de ez később még változhat.
  • Az EB két vezető illetékese egy hétfői EP-szakbizottsági ülésen azt jelezte: számon fogják kérni, hogy a kormányok az előírásoknak megfelelően beépítették-e a programjaikba az önkormányzatok és a civil szervezetek javaslatait. A testület vissza fogja utasítani azokat a terveket is, amelyek nem felelnek meg a környezetvédelmi károkozás általános tilalmának. A kötelező és megfelelő mértékű társadalmi egyeztetés hiányát éppen a minap rótta fel Karácsony Gergely főpolgármester és jelezte, hogy ha továbbra sem konzultál velük a kormány, akkor „élünk az uniós jog biztosította lehetőségünkkel, hivatalos panasszal élünk az Európai Bizottság felé, amely dönthet úgy, hogy a tervek átdolgozására és egyeztetésre kötelezi a kormányt”.
  • Az EB-illetékesek hétfői szavaiból kiderült, a tagállamoknak címzett tavalyi és tavalyelőtti gazdaságpolitikai ajánlásokat is be fogják vasalni az EU27-eken, például az “agresszív adótervezés” (magyarul: adóelkerülés) visszaszorítására vonatkozó elvárásokat, ami Magyarországgal szemben is megfogalmazott igény – jegyzi meg a lap.

Címlapkép forrása: Orbán Viktor Facebook-oldala

Forrás: portfolio.hu