Példátlan lépésre készül Magyarország: így még sosem jutottunk pénzhez

 peldanelkuli

Hamarosan sor kerülhet Magyarország történetének első zöld kötvény-kibocsátására, ha megfelelő lesz az ötlet fogadtatása a befektetők részéről. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a napokban kezdte el szervezni a találkozókat egy lehetséges kibocsátás előtt, ha ráharap a piac, akkor nagyon hamar le lehet bonyolítani egy ilyen kibocsátást. De mitől lesz zöld egy kötvény? Mivel jár ez az újítás?

Ilyet még sosem csinált Magyarország

Egy ideje már ismert, hogy az ÁKK zöld kötvény kibocsátására készül, az idei finanszírozási tervben egymilliárd eurós összeg szerepelt, amit ebben a formában szeretnének bevonni. A kibocsátás a tervek szerint japán jenben, kínai jüanban vagy euróban várható. Az utóbbi napokban az adósságkezelő megkezdte a befektetői találkozók szervezését ezzel kapcsolatban, ami azonban még nem jelent automatikus kibocsátást. Ezeken a találkozókon gyakorlatilag felmérik a piaci igényeket, aztán a visszajelzések függvényében döntenek a tranzakció részleteiről.

A találkozók szervezésével párhuzamosan az ÁKK oldalára felkerült a zöld kötvény keretprogram, a befektetői prezentáció, illetve a CICERO független külső értékelése a magyar programról. Ezek kapcsán megnéztük, miről szól majd az eddig nem látott forrásbevonás.

Mitől zöld egy kötvény?

A legfontosabb kérdés az, miben más egy zöld kötvény, mint a többi állampapír. Egyelőre a világon is gyerekcipőben jár ez az eszköz, melynek a lényege, hogy

környezetvédelmi beruházásokat, finanszíroznak belőle.

Vagyis az ezekből a kötvényekből befolyó források dedikáltan olyan intézkedésekre mennek el, melyek csökkentik a szén-dioxid kibocsátást, javítják a fenntarthatóságot. Ezzel direkt olyan befektetőket lehet megcélozni, akik sokat adnak a fenntarthatóságra. Ma már vannak külön zöld kötvényekre delegált alapok, benchmarkok, ezeket célozzák a kibocsátásokkal. A kibocsátók között egyelőre a vállalatok járnak élen, de önkormányzatok és nemzetközi szervezetek is bocsátottak már ki zöld kötvényt.

Ezeknek a kötvényeknek a kamata általában magasabb, mint a hasonló futamidejű hagyományos állampapíroké, ez a környezettudatosság ára. Emellett egy speciális befektetői kört lehet megszólítani ezekkel a papírokkal, amivel a tulajdonosi kört lehet diverzifikálni.

Ma már a legtöbb nagy alapkezelőnek és befektetési banknak van zöld kötvényekbe fektető alapja, ezek vásárolnak ilyen eszközöket. Emellett nyugdíjalapok is befektetnek a szegmensben, ma már a zöld kötvények piaca megközelíti a 350 milliárd dollárt.

A költségvetésnek már most is vannak környezetvédelmi kiadásai, azt gondoljuk, hogy jó lehetőség van ezeket összehangolni a finanszírozással is. Ez egy piaci trend. Efelé megy a világ, egyre több az ilyen dedikált portfólió, és ahhoz, hogy ezeket a befektetőket elérjük, fontos, hogy készen álljunk

Hogy nézhet ki a magyar zöld kötvény?

fogalmazta meg decemberben a Portfolionak adott interjúban Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója.
Hogy nézhet ki a magyar zöld kötvény?

Ahogy említettük, az idei tervek között egy egymilliárd eurónyi kibocsátás szerepel, de a keretprogram alapján a zöld kötvény a következő években is a magyar kötvénypaletta eleme maradhat. Ennek érdekében a CICERO független cégtől hivatalos véleményt is kért az ÁKK, a vállalat

„közepesen zöldnek” minősítette a programot.

A befektetőknek szóló prezentáció kiemeli, hogy Magyarország elkötelezett a Párizsi Egyezményben lefektetett klímacélok mellett, illetve támogatja az Európai Unió törekvését, hogy 2050-re teljesen klímasemlegessé váljon, a zöld kötvényekből befolyó forrás pedig segíti ezeknek a céloknak elérésében.

Az ÁKK prezentációja szerint a következő években a tervek között szerepel belföldi, forintban denominált zöld kötvények kibocsátása is.

A keretprogram alapján a zöld kötvény értékesítéséből befolyó pénzt hat területen használná fel Magyarország:

A keretprogram alapján a zöld kötvény értékesítéséből befolyó pénzt hat területen használná fel Magyarország:

  • Megújuló energiaforrások
  • Energiahatékonyság
  • Területfejlesztés
  • Hulladék- és vízkezelés
  • Környezetbarát közlekedés
  • Alkalmazás a klímaváltozáshoz

A gyakorlatban a forrásból például zöld hiteleket nyújthatna Magyarország a piaci szereplőknek kedvezményesen, illetve befektetési alapot hozhatnak létre a környezettudatos beruházások megvalósítására. Emellett a zöld államkötvény a teljes magyar piacra is pozitív hatással lenne, a vállalatokat is hasonló kötvények kibocsátására ösztönözhetné.

Számszerűen a kormány klímastratégiájában az szerepel, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest 40%-kal, 2050-re pedig 95%-kal csökkentsék a széndioxid-kibocsátást. Jelenleg a kibocsátásunk 33%-kal alacsonyabb, mint harminc éve, ezt kellene tovább leszorítani. A 2050-es klímasemlegesség úgy valósulhat meg, hogy a széndioxid-kibocsátás 95%-kal csökken, a maradék 5 százalékot pedig elsősorban az erdősítések tehetik ki 1990-hez képest.

A programot értékelő CICERO szerint a legnagyobb potenciál a környezetbarátabb közlekedésben van, a következő évtizedekben a beruházások 90%-a ezen a területen valósulhat meg.

A közlekedés jelenleg a magyar energiafelhasználás 24%-át teszi ki, ez az arány több mint a duplája, mint harminc éve, ezért gondolják a szakértők, hogy itt kellene a leginkább előrelépni. Ide sorolható a vasúti közlekedés minél nagyobb részének villamosítása, a városi közösségi közlekedésben a környezettudatosság erősítése, illetve a környezetbarát elektromos meghajtású autók vásárlásának állami támogatása. Utóbbi területen épp most indult el a kormány új programja, melyben akár 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást is kaphatnak az elektromos autókat vásárlók. A közlekedés fejlesztéséhez tartozik a buszok lecserélése is elektromosra, a kormány klímastratégiája szerint 2030-tól a 25 ezernél nagyobb városokban csak elektromos buszok helyezhetők majd üzembe. 

A befektetői prezentációban kiemelik, hogy az elmúlt öt évben Magyarország 560 milliárd forintot költött a klímacélok teljesítésére, és a következő években is a GDP 2-2,5%-ának megfelelő összeget szán erre. A megfogalmazott célok eléréséhez viszont nagyon jelentős összeget kell még elkölteni:

2030-ig 44,5 milliárd eurót, 2050-ig pedig 62 milliárd eurót a számítások szerint. A legnagyobb összeget 2025-2030 között kellene erre a célra fordítani.

Ebben a finanszírozásban 2020-2030 között még 37,9 milliárd eurós „lyuk” van, vagyis ennek az összegnek nem látni egyelőre a forrását. Ez lehet részben a zöld kötvények kibocsátása, illetve a magánszektor ösztönzése, hogy ilyen beruházásokat valósítson meg.

A gyakorlatban a zöld kötvényprogram keretében megvalósuló beruházásokról az érintett szakminisztériumok és az adósságkezelő képviselőiből álló szakmai bizottság döntene, illetve ez a testület hagyná jóvá a keretprogram éves jelentését is, ami a negyedik negyedévben jelenne meg minden évben.

A zöld kötvényprogram feltétele ugyanis a folyamatos beszámolás a befolyt források felhasználásáról és az elfogadott projektekről. Ezzel a befektetők folyamatosan nyomon követhetik, milyen beruházásokra megy el a pénzük.

Címlapkép: Getty Images

Forrás: portfolio.hu