Tényleg senki sem hiszi el, hogy nincs árrobbanás Magyarországon?

zoldseg piac elelmiszer arak

Te sem hiszed el, hogy 3,4% volt tavaly az infláció? Ez nagyrészt azért van, mert a fogyasztói kosaradban más súllyal szerepelnek a termékek és a szolgáltatások, mint a KSH-éban. Biztos, hogy rengeteg termék és szolgáltatás van, amit nem veszel meg, mégis szerepel a hivatal fogyasztói kosarában, és számos termékből többet teszel a kosaradba, mint ami a hivatalos súly. Cikkünkben bemutatjuk, hogy miért érzi teljesen másképp az inflációt az alacsony jövedelmű fogyasztó, mint a magas jövedelmű, miért örülhet az egészséges életmódot folytató és miért bosszankodhat, aki cigizik és iszik alkoholt. A "mintapolgáraink" közül volt, aki jóval 4% feletti drágulást érezhetett tavaly, de olyan is, aki alig 2,5%-ost.

Tavaly 3,4%-kal nőttek a fogyasztói árak Magyarországon a KSH jelentése szerint. Ezt azonban sokan nehezen hiszik el, mert nagyobb áremelkedést tapasztalnak a boltokban. Nem véletlenül, hiszen az egyes emberek egyéni fogyasztása nagymértékben eltérhet attól, mint amit a hivatal mér, vagyis szinte biztosra vezető, hogy egyetlen ember sincs, akinek hajszálpontosan megegyezik a fogyasztói kosara a hivataléval. Ez nem jelenti azt, hogy a KSH rossz kosarat állítana össze, csak annyit állítunk, hogy nincs két ugyanolyan ember az országban. Korábban azt is bemutattuk, hogy azoknak a termékeknek az árváltozására érzékenyebbek az emberek, amelyekkel gyakran találkoznak, és bizony ezek közé tartoznak az élelmiszerek, amelyek átlag felett drágulnak.

arrobbanas grafikon

Ha valaki nem dohányzik, máris teljesen más inflációt érez, mint az, aki az átlagosnál több cigarettát szív, hiszen a dohánytermékek adója folyamatosan emelkedik. Ha valaki jobban szereti a sertéshúst, mint a csirkét, akkor szintén más érzése lehet a boltok kasszájánál, hiszen a sertéspestis rányomta a bélyegét az árakra is. De az is elég, ha nem gázzal vagy távhővel fűt valaki, hanem mondjuk fával, utóbbira ugyanis nem vonatkoznak a hatósági árak, így nagyban nőttek a kiadásai annak, aki fával fűt.
Lássuk a számokat!

Kiválasztottunk néhány „mintapolgárt”, akiknek jelentősen eltérő a fogyasztási szerkezete, nem csak egymástól, hanem a KSH által használt fogyasztói kosártól is. Megnéztük, hogy miként érintette az infláció

az egészséges életmódot folytatókat (nem dohányzik és nem iszik),
a kifejezetten alacsony jövedelműeket,
a sok tartós fogyasztási cikket vásárlókat, akik épp lecserélik pl. a hűtőt és a tévét,
valamint a nagyon magas jövedelműeket, akik egészségesen élnek és sokat költenek beruházásokra.

Nem állítjuk, hogy nagy számban léteznek ilyen fogyasztók, de azt igen, hogy nagy valószínűséggel vannak olyan emberek, akiknek hasonló a fogyasztói kosaruk az általunk képzettekhez.

Ha valaki egészen véletlenül minden terméket és szolgáltatást olyan súlyban tett volna bele a fogyasztói kosarába, mint ahogy a KSH, és ugyanott vásárolt volna, mint ahol a hivatal árfelírói, akkor az jött volna ki neki, hogy 3,4%-kal drágult az élete 2019-ben: az alábbi táblázatban látható, hogy élelmiszerre pl. 5,4%-kal többet költött, ami a fogyasztásának több mint 26%-át adta, vagy pl. dohányárura és szeszes italra 8,1%-kal fordított többet, mint egy évvel korábban, ami közel 10%-os súllyal volt benne a fogyasztói kosarába.

arrobbanas tablazat 01

De tudjuk, hogy a fogyasztói kosara mindenkinek más és más. Így feltételeztük, hogy sokan vannak (és szerencsére egyre többen), akik nem dohányoznak, illetve nem fogyasztanak alkoholt. Őket elneveztük „egészséges életmódot folytató” csoportnak, noha fontos kiemelni, hogy más, jelentős változást nem hajtottunk végre a fogyasztói kosarukban. Az élelmiszerek súlyát kissé jobban megemeltük az esetükben, mint a többi termékét és szolgáltatásét, hiszen az egészségesnek vélt élelmiszerek általában drágábbak is. Ennek a csoportnak az inflációja már csak 2,9%-os volt, ami annak tudható be, hogy a dohány és a szeszes ital magas áremelkedése kikerült a fogyasztói kosarukból.

arrobbanas tablazat 02

Megnéztük azt is, hogy mekkora áremelkedést érezhetett az az alacsony jövedelmű fogyasztó, akinek jövedelmi helyzetéből kifolyólag arányaiban sokkal több pénzt kell élelmiszerre fordítania, miközben azt feltételeztük, hogy ez a hipotetikus vásárló az átlagosnál valamivel több alkoholt fogyaszt és cigarettát szív.

Ő már tavaly 4%-os áremelkedést tapasztalt, hiszen mind az élelmiszerek, mind a szeszes italok és a cigaretta is jóval átlag felett drágult.

Ennél a fogyasztónál alig tudta lefelé húzni az árindexet az üzemanyagok, a ruházati cikkek és a tartós fogyasztási cikkek kedvezőbb áralakulása.

De nézzük, mi történt azzal, akinek a fogyasztói kosarában az átlagosnál jóval több tartós fogyasztási cikk szerepelt, mert pl. új televíziót vett tavaly, kicserélte a hűtőjét és a számítógépét. Miután a tartós fogyasztási cikkek súlya megemelkedett a fogyasztói kosarában, amelyeknek az ára mindössze 0,3%-kal emelkedett éves alapon, így ő az átlagosnál alacsonyabb, 2,9%-os inflációt érzékelhetett tavaly. Ha a magas beruházási kiadások mellé még egészséges életmód is társult (nem fogyasztott cigarettát és alkoholt), akkor már csak 2,55%-os áremelkedést tapasztalt.

Érdemes azonban még egy fontos változtatást elvégeznünk a KSH fogyasztói kosarában ahhoz, hogy tisztább képet kapjunk, mégpedig a háztartási energiával kapcsolatos kiadásokat kell módosítani. A hivatal fogyasztói kosarából úgy látszik, hogy a fűtéshez mindenki vásárol egy kis tűzifát, brikettet, vezetékes gázt és még távhőt is. A fenti számításhoz mi is ezeket az adatokat használtuk, és ez így is van jól, hiszen a fogyasztói árindexnek reprezentálnia kell a teljes lakosságot. A valóságban azonban csak az egyiket használja minden háztartás fűtésre. Az alábbi táblázat azt mutatja, melyik háztartási energia ára miként változott 2019-ben:

arrobbanas tablazat 02

Jól látható, hogy a tűzifa és a szén 7% felett drágult, a palackos gáz ára 9% felett emelkedett, miközben a hatósági áras távfűtés vagy vezetékes gáz ára nem változott tavaly. Így jöhet ki, hogy a háztartási energia 1%-kal drágult éves alapon.

Az alábbi táblázatban látható, hogy az egyes fogyasztóinkat miként érintette, ha tűzifával fűtöttek. Miután kivettük a hatósági áras távfűtést és gázt a kosárból, és csak a tűzifát használtuk, mindegyik csoport esetében magasabb drágulás jött ki. A sok tartós fogyasztási cikket vásárló és egészséges életmódot folytató, tűzifával fűtő fogyasztó már nem 2,55%-os, hanem 2,8%-os inflációval nézett szembe, miközben az alacsony jövedelmű fogyasztó már 4,4%-os drágulást tapasztalhatott tavaly.

arrobbanas tablazat 03

Látható tehát, hogy az inflációban milyen sokat számít a fűtési mód is. Mindezt jól mutatja, hogy a távfűtés és a vezetékes gáz hatósági ára komoly inflációcsökkentő tényező. A stagnáló távhőárnak köszönhetően a tartós cikket vásárló és egészségesen élő fogyasztó 2,5% alatti inflációt tapasztalhatott, de az alacsony jövedelmű vásárló inflációja is 4% alá került, ha távfűtés volt a lakásában.

arrobbanas tablazat 04

Mindezzel csupán azt szerettük volna megmutatni, hogy látható, milyen eltérő fogyasztásszerkezetek vannak, és ezért mindenki másképpen érezheti az inflációt. Ahogy arról már korábban írtunk,

A FOGYASZTÓI ÁRINDEX EGY MAKROGAZDASÁGI KONSTRUKCIÓ.

Válaszolni tud arra a kérdésre (többé-kevésbé), hogy az ország fogyasztási cikkeiből képzett átlagos árszínvonal mennyivel emelkedik. De jó eséllyel egyetlen olyan háztartás sincs az országban, amely esetében jól meg tudná ragadni, hogy az árak alakulása milyen hatással van az életszínvonalára. Vagyis tud mondani egy olyan országos átlagot, ami senkire nem jellemző. Olyan időszakokban, amikor az infláció viszonylag magas és egyenetlen (vagyis egyes termékek, termékcsoportok ára nagyon eltérő mértékben változik), akkor a háztartásokat a drágulás nagyon eltérő mértékben sújthatja. A 2019-es évre ez fokozottabban volt igaz, mint a megelőző évekre, ezért az infláció igazságtalansága látványosabb volt.

Forrás: portfolio.hu