Mely Covid-oltások jönnek hozzánk, és azok mit tudnak?

covid oltasok 02

Minek ennyiféle, és miben különböznek? Mutatjuk!

Az EU egymilliárd vagy annál is több Covid–19 elleni védőoltás megvásárlását tervezi.

Ebből:

  • 300 milliót az amerikai Pfizertól,
  • 300 milliót a francia Sanofi és a brit GSK által közösen fejlesztett vakcinából,
  • 200 milliót a belga székhelyű, de amerikai tulajdonban lévő Janssen,
  • 400 milliót pedig a brit multi AstraZeneca gyártól.

Ezenfelül a szintén amerikai Moderna is bejelentette, hogy rövidesen pályázik saját Covid-vakcinájának EU-gyógyszerhatósági engedélyére, és az Unióval történő előzetes tárgyalások megkezdéséről is beszámolt a cég legfrissebb sajtótájékoztatóján.

A kormány kommunikációja szerint az EU által preferált oltóanyagokon felül

hazánk orosz, illetve esetleg kínai gyártású vakcinák beszerzését is tervezi, a minél több, annál jobb alapelvet követve.

Ezek alapján joggal adódik a kérdés, hogy minek ennyi vakcina, miben térnek el, miben azonosak, és egyáltalán, mit várhatunk tőlük? Röviden: több a különbség, mint a hasonlóság, minden szempontból.

Hogy állunk jelenleg?

A fentiek közül az Európai Unióban jelenleg az AstraZeneca vakcinája áll a legközelebb a gyakorlati alkalmazáshoz, ahogy azt megírtuk, az EU gyógyszerhatósága, az EMA már meg is kezdte az engedélyezését, méghozzá rendhagyó körülmények között. Ezt világviszonylatban persze megelőzte az orosz Gemaleya Intézet által gyártott Szputnyik V névre keresztelt vakcina, amit már augusztusban engedélyeztek Oroszországban, azóta pedig már külföldön – többek között Dél-Koreában és Indiában – történő gyártását is elkezdték megszervezni. Ehhez hasonlóan a kínai Sinovac is már augusztus óta gyártja saját Covid-oltását, és ugyancsak az EU-nál és USA-nál gyorsabban reagáló piacok letarolását végzi éppen.

Az idő pénz! A logisztika még inkább

Az első és legalapvetőbb különbség a Covid elleni védőoltások között, hogy van közöttük olyan, ami már egyetlen injekció után védettséget biztosít, és olyan is, amiből az immunitás kialakításához két egymást követő oltásra van szükség.

A Janssen vakcinájából és a Szputnyik V-ből például elég egy adagot beadni, míg a Pfizer és a Moderna vakcinájából két egymást követő oltás kell, az utóbbi esetében ráadásul egy hónapnak kell eltelnie a két dózis beadása között. Ez nyilvánvalóan befolyásolja a logisztikát, a betegnek például kétszer kell felkeresni az oltóhelyet, és késlelteti a védettség kialakulását is, mivel az csak a második oltást követő 14–21 napon belül alakul ki.

Ha már a logisztikánál tartunk, itt a következő bökkenő:

a Pfizer vakcinájával kapcsolatban némi aggodalomra ad okot, hogy azt mínusz 70 fokon kell tárolni és szállítani.

Márpedig az ilyen hűtőgépek finoman fogalmazva is ritkán fordulnak elő a háziorvosi rendelőkben, nem csak Magyarországon, máshol is.

A Moderna vakcinája is fagyasztást igényel a tárolás és a szállítás során, de „csak” mínusz 20 fokon. A Pfizer bejelentése után meg is indult a mélyhűtők pánikszerű felvásárlása, és az ilyen berendezéseket gyártó cégek részvényeinek szárnyalása a tőzsdepiacokon. A vakcinagyártók és jól időzített bejelentéseik börzékre gyakorolt hatásáról mi is részletesen írtunk.

Régi motorosok a pályán

Érdemes néhány szót szólni a gyártók legitimitásáról, illetve eddigi eredményeikről és tapasztalatairól is. A szereplők közül vakcinagyártás terén kétségkívül a Sanofi és a GSK tett le a legtöbbet az asztalra eddig, mindkét cég régóta és sikeresen gyárt védőoltásokat, azon belül is vírus elleni vakcinákat. A Sanofi például a sárgaláz, hepatitis A és B, rubeola, kanyaró ellen, míg a GSK a papillomavirus, hepatitis A és B és más vírusok ellen. A kínai Sinovac is legitim vakcinagyártónak tekinthető, influenza elleni oltásukkal évek óta jelen vannak a piacokon, az elsők között fejlesztettek ki sertés-, illetve madárinfluenza elleni oltóanyagot is. Az ellenkező oldalon lóg ki a sorból a Moderna, melynek nemhogy vakcinája, de terméke sem volt eddig, így hát eleinte talán meglepő volt az amerikai kormány cégbe vetett bizalma.

De mit is adatunk be magunknak?

Végül, de semmiképpen nem utolsósorban érdemes megvizsgálni a különböző Covid elleni vakcinák hatásmechanizmusát is, hiszen egyáltalán nem mindegy, mit is adatunk be magunknak. Ebben a tekintetben a Sinovac nem sokat kockáztatott, régi, jól bevált technológiát alakított át a Covid elleni harcra: oltóanyagukban a teljes vírus benne van elpusztított formában, és az immunreakció felerősítésére egy ugyancsak régóta ismert és használt adjuvánst tettek a vakcinába.

A cég maga is alkalmazta már ezt a technológiát, de gyökerei valójában évtizedekre nyúlnak vissza, többek között a méltán világhírű magyar Takátsy Gyula professzor idejébe. Ezzel a megoldással készül egyebek mellett a magyar szezonális influenzaoltás is.

A Sanofi–GSK konzorcium szintén már létező, de jóval újabb és kevésbé elterjedt megoldást, az ún. rekombináns fehérje módszert követi, melyben a vírus egyik fehérjéjét mesterséges úton állítják elő, és az oltás során csak ezt, nem pedig a teljes vírust juttatják a szervezetbe.

Az AstraZeneca, a Janssen és az orosz Gemaleya Intézet egy még inkább kísérleti, bár nem teljesen új módszert, az adenovírus vektor alkalmazását választotta. Ennek során gyakorlatilag arról van szó, hogy egy, emberekben csak enyhe vagy semmilyen betegséget nem okozó vírust használnak fel arra, hogy a Covid–19-kórokozó örökítőanyagának (RNS) egy részét szervezetünk sejtjeibe juttassa, így az a sejtjeinkbe épül, majd saját szervezetünk sejtjei a koronavírus egyik fehérjéjét gyártják, ami aztán a véráramba kerül. Ott ezt az immunrendszerünk betolakodóként ismeri fel, majd megkezdi az ellenanyag termelését, ami pedig megvéd minket, ha netalán a teljes koronavírussal találkoznánk, amire, ugye, mostanában elég jó esély van.

Bonyolultnak hangzik?

Az is. Egyáltalán nem egyszerű, egyesek szerint nem is veszélytelen a dolog. Végül is, ahhoz, hogy megvédjük magunkat egy potenciálisan halálos vírustól, előbb megfertőzzük magunkat egy kevésbé vagy egyáltalán nem veszélyes kórokozóval. Talán nem is véletlen, hogy ilyen technológiával eddig leginkább csak az ebolavírus elleni védőoltás kifejlesztésekor próbálkozott a tudomány. Ott ugyanis nem sok vesztenivalónk volt.

A fentiekkel szemben a Pfizer és a Moderna pedig merőben új módját választotta a vakcinafejlesztésnek. A védőoltások több évtizedes történetében még soha, egyetlen alkalommal sem fordult elő, hogy egy gyártó mRNS-t használjon vakcinában. A két amerikai cég viszont pontosan ezt csinálja, vagyis a Covid kórokozójának örökítőanyagát juttatja a testünkbe, ahol az a fent már részletezett folyamatot indítja el. Sejtjeink tehát legyártják a SARS-CoV-2 egyik fehérjéjét, az a véráramba jut, immunrendszerünk pedig felismeri, és felkészül az esetleges valódi fertőzésre.

Forrás: index.hu