Örülhetnek a magyarok, hogy eddig ennyivel megúsztuk a vírusválságot

 magyarorom

Több olyan adottsága is van a magyar gazdaságnak és társadalomnak, amelyek valamennyire segíthettek tompítani a koronavírus-válság első hullámának erősen negatív hatásait, miközben más uniós tagállamok sok régiója jóval nagyobb mértékben megszenvedték azokat – mutat rá egy most közzétett uniós elemzés. Ilyen adottság például az, hogy bár a külföldi turizmus fontos itthon, de azért a belföldi turizmus is lényegesen több régióban, ami már a nyári hónapokban segített tompítani valamelyest a durva hatásokat. Emellett a szélessávú internettel való lefedettség mértéke, és a távmunkában potenciálisan végezhető tevékenységek viszonylag magas aránya szintén tompított valamelyest a lezárások negatív gazdasági hatásain, igaz még ezekkel együtt is 6-20% közötti GDP-zuhanást szenvedhettek el a magyar régiók júniusig a kormányzati ellenintézkedések hatásától eltekintve. Közben a környékünkön sok lengyel, szlovák, horvát és román régió még ennél is jóval nagyobb zuhanást élt át. A gazdasági hatásokon túl az is fontos, hogy a járványnak fokozottan kitett 65 év feletti korosztály aránya a magyarországi régiókban jóval kisebb, mint például sok spanyol, vagy olasz régióban, amelyekben sajnos durván felfutott a halálozás. Számos érdekes, eddig nem látott ábrán mutatjuk be a vírusválság uniós statisztikai régiókra gyakorolt hatásait és ezek alapján összességében kicsit akár meg is nyugodhatnánk a magyar gazdaság kilátásait illetően - ha nem ütött volna be nagy erővel a járvány második hulláma.

Az Európai Régiók és Városok Hetének októberi rendezvénysorozatára időzítve jelentette meg a Régiók Bizottsága (CoR) az első olyan átfogó jelentését, ami a koronavírus-járvány európai statisztikai régiókra gyakorolt gazdasági és társadalmi hatásait igyekszik bemutatni. A 142 oldalas tanulmányban számos érdekes ábrát és összefüggést találtunk és az alábbiakban ezekből szemezgetünk a magyar adottságokra fókuszálva.

A tavaszi lezárások és a digitális oktatásra áttérés rengeteg dolgozó magyarországi szülőnek okozott nehézséget, bosszúságot és a diákok 10%-a átmenetileg ki is esett az oktatásból a miniszterelnök jelzése szerint. Tényleg nehéz időszakon van tehát túl az ország, de azért nem lett még több nehézség, mert a szélessávú internettel való lefedettség mostanra csaknem 100%-os arányú lett az országban az elmúlt évekbeli több százmilliárd forintos EU-s fejlesztéseknek köszönhetően. Így ez az adottság tompította a lezárások negatív hatásait, az élet részben mehetett tovább a digitális csatornákon. Az alábbi ábra még a 2018-as állapotokat mutatja a szélessávú internet lefedettség, illetve az új generációs felhordó hálózatok (NGA) terén és amint látjuk: már akkor sem állt rosszul az ország, de a helyzet azóta sokat javult.

 oromgrafikon1

A gazdaság szerkezete, a szolgáltató ágazatok súlya és jellege mellett a szélessávú internettel való lefedettség is számított abban, hogy a munkahelyeknek potenciálisan hány százalékát lehet távmunkában (és komolyabb kommunikációs zavarok nélkül) végezni. Nyilván egy tengerparti szállodában hiába van jó internethálózat, ha egyetlen turista sincs, de például a Budapestre és környékére települt jelentős szolgáltató centrumok (SSC) működését bizonyára segítette az erős internetes hálózat. Az alábbi ábra egyébként azt mutatja, hogy az egyes OECD-tagállamokban milyen arányú a potenciálisan távmunkában is ellátható munkakörök aránya az egyes régiókban (a legkisebb és a nagyobb regionális egységekben). Amint látható: itthon Közép-Dunántúlon a legkisebb az ilyen munkahelyek aránya (26%), Budapesten pedig a legnagyobb (48%) és a budapesti arány az egész OECD-ben az egyik legmagasabb a regionális egységek körében.

Ez az adottság is bizonyára tompította a gazdasági visszaesést tavasszal, az élet sok család számára nagyjából a normális mederben tudott tovább menni.

oromgrafikon2

A fenti ábrából már következik az alábbi, miszerint hiába magas Budapesten az elméletileg távmunkában végezhető munkakörök aránya, azért sajnos az ország többi részén az OECD-átlagnál (35%) kissé alacsonyabb az arány (32%), ami az országos átlagot is lehúzta. Ebből következik, hogy végülis a járvány első hulláma hatására a magyar embereknek „csak” a 28%-a kezdett el távmunkában dolgozni, ami az uniós tagállamok között az egyik legalacsonyabb. A románok, görögök és horvátok vannak csak mögöttünk.

szogorugrafikon3

Ha már az internetnél és a távmunkánál, lényegében a digitalizáció kérdéskörénél járunk, érdemes kitérni arra is, hogy a magyar e-közigazgatásban is sok lényeges fejlesztés zajlott az elmúlt években, amelyek a lezárásokkal tarkított tavaszi időszakban is sokaknak segíthettek a hivatali ügyek interneten való intézésében. Elég csak az időpont foglalási és tájékoztatási rendszerekre gondolni, de sok dokumentum, igazolás, ügyintézés (pl. e-recept az EESZT-ben, digitális iskolai napló, ügyfélkapus elektronikus szolgáltatások egyre bővülő tárháza) is átköltözött a digitális térbe, ami szintén segíthetett abban, hogy az élet valamennyire a normális mederben tudjon haladni a járvány és a lezárások mellett is. Az alábbi térkép ezt a tendenciát, illetve állapotot igyekszik megragadni úgy, hogy mennyivel nőtt az egyes régiókban 2014-ről 2019-re az e-közigazgatási szolgáltatásokat használó emberek aránya, illetve mennyi volt ez az arány 2019-ben. A dunántúli és közép-magyarországi eredmények már biztatóak voltak több más környékbeli ország eredményéhez képest is és

az említett e-kormányzati, digitális megoldások az elmúlt fél évben bizonyára szintén segítettek a potenciális nehézségek tompításában.

szogorugrafikon4

A fentiek inkább azokra az adottságokra koncentráltak, amelyek hozzájárulhattak ahhoz, hogy a tavaszi időszak ne legyen még nehezebb a magyar gazdaságnak, illetve lakosságnak, és ha a bevezetőben említett turizmusra térünk át, ott is találunk ilyen tényezőt. Az nem kérdés, hogy az EU-n belülről érkező külföldi turizmus fokozott jelentőségű a magyar régiókban, főként a balatoni térségben mutatható ez ki Budapest és Hajdúszoboszló mellett. Erre utalnak a bordó felé hajló színek az alábbi ábrán. Arról egyúttal az is kiderül, hogy Csehországban és Szlovákiában több olyan régió is van, amelyek fokozottabban ki voltak téve a külföldi turisták pénztárcájának, a dél-európai országok rengeteg régiójáról nem is beszélve.

szogorugrafikon5

A turizmus kérdését azonban azon a szemüvegen keresztül is nézhetjük, hogy a belföldi turizmus hol milyen súlyú és ennek mennyire vannak kitéve a magyar régiók. Azt látjuk, hogy

Budapestet leszámítva itt nincs túlzott sérülékenység, ellentétben sok északi, nyugati és dél-európai régióval.

Az, hogy a magyar turizmusnak nincsenek túlzottan kitéve a magyar régiók, önmagában tompította az első járványhullám időszakának negatív hatásait. Azt pedig a hírekből és személyes tapasztalatokból is ismerhetjük, hogy mivel nyáron kevesebb külföldi útra mentek a magyarok a fertőzésveszély és korlátozások miatt, idehaza éppen az említett magyar régiók (Balaton, Észak-Alföld) szinte túlzsúfoltakká váltak a magyar turisták miatt. Összességében tehát a belföldi turizmus kiegyensúlyozó szerepe segíthetett valamelyest tompítani a negatív hatásokat, és az ábrákon láthatjuk, hogy nálunk sokkal jobban megszenvedhette számos ország ezt az évet a turizmuson keresztül.

oromgrafikon6

Ugyanezt próbálja elmondani az alábbi összegző ábra is (a külföldi és belföldi turizmusnak való regionális kitettséget összegyúrták az indexbe), amely szerint a balatoni térséget leszámítva összességében a magyar régiók kevésbé vannak kitéve a turizmusnak. Ez ebben a járvánnyal tarkított időszakban relatív jobb helyzetet jelent sok más országhoz képest. Ettől még azoknak, akik kizárólag ebből az ágazatból (turizmus-vendéglátás) próbálnak megélni, bizonyára nem könnyű az idei évük itthon sem, de lehetne rosszabb is, ahogy azt a sok piros rész érzékelteti a térképen.

szogorugrafikon8

Az alábbi ábra arra mutat rá, hogy a foglalkoztatás terén is mérsékelt kockázatok azonosíthatók a magyarországi régiókban, és összességében a foglalkoztatási index is mérsékelt kockázatokat tükröz. Az ábra felső részében a sötétebb piros színű területek azokat a (jellemzően dél-európai) régiókat mutatják, amelyekben a járványnak fokozottan kitett szektorok (pl. turizmus, egészségügy) súlya nagyobb, a középsőben a 10 fő alatti kis- és középvállalatok nagyobb súlyára utalnak a sötétebb színek, az ábra alsó része pedig e kettőből képez egy indexet, így a fokozottabb kockázatokra utalnak a sötétebb piros színek.

oromgrafikon8

Az alábbi ábra is nagyon érdekes, mert arra mutat rá, hogy a koronavírus-járvány miatti korlátozások által veszélyeztetett munkahelyek aránya régiónként hol mennyi és látszik, hogy hatalmas különbségek vannak még országokon belül is például Szlovákiában, és persze a déli országokban, főként nyilván a turizmus jelentősége miatt.

Nálunk összességében relatív alacsony a veszélyeztetett munkahelyek aránya.

oromgrafikon9

A fenti és számos más egyéb kockázat és kitettség (regionális külkereskedelem, fiatalkori munkanélküliség, sérülékeny csoportok aránya, stb.) összegzése arra az eredményre vezetett a Régiók Bizottsága júniusi modellszámítása szerint, hogy a magyarországi régiókra gyakorolt potenciális negatív gazdasági kockázatok összességében mérsékeltek voltak.

 

Ezzel párhuzamosan a válság által generált potenciálisan pozitív gazdasági hatások is (informatikai-távközlési ágazatban dolgozók aránya, e-közigazgatási interakciók) mérsékeltek voltak Magyarországon.

szogorugrafikon10

Ha pedig mindent egybegyúrunk és azt nézzük meg egy júniusi modellszámítás alapján, hogy végülis mekkora GDP-csökkentő hatással járt a járvány első hulláma a magyarországi régiókra a kormányzati tompító intézkedések nélkül, akkor azt kapjuk, hogy

végülis viszonylag jól megúsztuk, igaz még ez is 6-16%-os GDP-csökkentést jelent a magyar régióknál, a budapesti turizmus-vendéglátás összeomlása miatt pedig a központi régió esetén 20% közeli zuhanásról beszélhetünk.

A térkép azt is jól érzékelteti, hogy sok szlovák, lengyel, román és horvát régió még ennél is nagyobb GDP-zuhanást szenvedett el, a déli országok turizmus miatti hanyatlásáról már nem is beszélve.

oromgrafikon12

Ha már sérülékenységről, veszélyeztetettségről van szó, érdemes utalni rá, hogy napi szinten halljuk a híradásokban: az idősebb korosztályra fokozott kockázatot jelent a koronavírus. Az alábbi ábra az európai régiókat aszerint színezve mutatja be, hogy hol élnek a legtöbben az idősek (pontosabban az európai átlagnál hány százalékkal élnek az adott régióban többen a veszélyeztetett, 65 év feletti csoportba tartozók). Az ábra a Közép- és Nyugat Dunántúl térségének, illetve a békési régió fokozott kockázataira hívja fel a figyelmet, azaz az európai átlagnál itt élnek érdemben többen a 65 év felettiek, míg a többi magyar régióban elvileg ebből a szempontból kisebbek a kockázatok (persze a szív- és érrendszeri, keringési betegségek magas itthoni aránya közben igenis növeli ezeket a kockázatokat).

fos1

A fenti ábra arra is rámutat, hogy a szlovák, cseh és lengyel régiókban az idősek aránya nem annyira magas az uniós átlaghoz képest. Bár a második járványhullám nagyon „bedurrant” ezekbe az országokban, remélhetőleg ez a társadalmi adottság fékezi majd az elhunytak számát is. Az ábra egyúttal azt is jobban érthetővé teszi, hogy az első hullámban miért haltak meg annyian például az észak-olasz és különböző spanyol régiókban: nagyon magas itt az idősek aránya, akik sajnos fokozottan veszélyeztetettek a vírus szempontjából és ez sajnos éppen ugyanezekben a régiókban ki is ütközött a hosszú távú átlaghoz képesti megugró többlet halálozásokban.

fos2
 

Sajnos egyébként éppen az olasz és spanyol régiókban volt alacsonyabb a 100 ezer lakosra jutó kórházi ágyak száma (2015-ös adat!), így ez is szerepet játszhatott a magasabb halálozásokban, az egészségügyi ellátórendszer túlterhelődéséből fakadó sokrétű problémákban.

fos3

Amiben viszont nagyon nem álltunk jól már a járvány előtt sem, az az egészségügyi dolgozók alacsony aránya, így ez most a rendszer terhelésekor fokozottan visszaüthetett

(az Eurostat idén április eleji elemzése a tavalyi adatokat foglalta össze, ahhoz képest az itthoni helyzet kicsit talán romolhatott is még).

fos4

Végül a járvány első (és második) hullámának tapasztalatai alapján különösen érdekes az, hogy mit mondanak az emberek a járványkezelési intézkedésekkel kapcsolatos bizalomról, konkrétan mennyire bíznak abban, hogy helyi szinten jó járványkezelési döntéseket hoznak a hatóságok. Fontos persze hozzátenni, hogy a legtöbb döntési kompetencia sok országban nem is annyira a helyhatóságok, mint a kormányok, állami hivatalok kezében van. Ezzel együtt

érdekes és kedvező, hogy Magyarországon nagyjából a középmezőnyhöz tartozik a helyhatóságok helyes lépéseivel kapcsolatos lakossági bizalom szintje.

fos5

 (További információk és kiegészitő cikkek a forrás oldalon)

Címlapkép forrása: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

Forrás: portfolio.hu