A vadászat segít a minőségi turizmusnak

vadaszat

Interjú: Nagy Andrással, az OMVK Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Szervezetének elnökével. A jelenleg járványokkal gyengített ágazat jövőjét tervezi a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vadásztestületek új elnöke.

Szeptember végétől egy elnök vezeti a vadászkamarát és a vadászszövetséget Borsod-Abaúj-Zemplénben. Az első hallásra szokatlan, az ország többi megyéjében viszont már bevált irányítási mód előnyeként a testületek tevékenységének az összehangolását és az így elérhető hatékonyabb működést említi első helyen a nemrégiben megválasztott új elnök, Nagy András. A köztestületek vezetőjével a vadgazdálkodás jelenéről, a járványok okozta nehézségekről, valamint arról is beszélgettünk, hogy a vadászat milyen lehetőségeket kínál a minőségi idegenforgalom számára.

A vadászkamara a vadászok érdekképviselete, a szövetség a vadásztársaságok érdekképviselete. Közös a metszet: a vadászat. Ön hogyan kerül kapcsolatba vele?

A vadászat iránti elköteleződés a baráti, ismeretségi körből eredeztethető. Amikor vadásztársasági elnökké választottak húsz évvel ezelőtt, a szenvedély mellett megjelent a munka, a törődés a vadászat ügyével. Borsod-Abaúj-Zemplénben ma több mint négyezer vadász és 122 vadásztársaság tartozik a kamara és a szövetség testületéhez.

A kamara 2015–2016-os almanachja azt írja, hogy a vadászok korosztályának átlagéletkora közelíti az 50 évet. Elődje, Székely László is 80 évesen adta át Önnek a stafétát. Problémát okozhat az elöregedés a szervezetek kiegyensúlyozott működésében?

Valóban idősödik a vadásztársadalom, országosan is, nem csak Borsodban. Nálunk ez összefügg térségünk demográfiai állapotának alakulásával és az elvándorlással is. Komoly erőfeszítéseket teszünk ezért a vadászat népszerűsítéséért, aminek érezni már az eredményeit. Örvendetes, hogy az utóbbi években nagyobb számban jelentek meg körünkben az aktívan vadászó fiatalok. Köztük többen már a családjukban szívták magukba az élményeket és a természet szeretetét. Vadásztárssá válásuk jótékony hatással van az átlagéletkor alakulására.

A fiatalításra, gondolom, azért is szükség van, mert a vadászat nemcsak hobbi, de bizonyos szempontból munka is a vadgazdálkodók számára.

A magyar vadászati törvény értelmében a vadászatra jogosultak kötelezettségei közé tartozik többek között a vadkár megtérítése. Ha növekszik a vadak száma, azzal egyenes arányban nő a kár mértéke is. Az erdő- és mezőgazdálkodás szempontjából ezért szükséges egy-egy területen a vadállomány szabályozása, akár a betegségekre, akár a túlszaporodásra gondolunk. A vadlétszám szinten tartása ezért nemzetgazdasági érdek. A vadásztársaságok feladata így egyik oldalról a túlszaporodás és az állomány minőségének megőrzéséhez kapcsolódik, a másik oldalon pedig ezzel teremtik meg az anyagi hátterét annak, hogy a vadak által okozott károkozást finanszírozni tudják.

Mekkora terhet ró ez a társaságokra? Ugyancsak 2015-ös adat, hogy a társaságok kiadásainak közel 10 százaléka a vadkárhoz kötődik. Ez az összeg akkor meghaladta a 90 millió forintot.

A törvények elég világosan szabályozzák a társaságok kötelezettségeit. A lényeg, hogy pénzügyi fedezetet kell képezniük a keletkezett károk megtérítésére. Napirenden van az úgynevezett vadkárprotokoll kialakítása, ami mintegy keretrendszerbe foglalja majd a vadkárral kapcsolatos teendők mellett a kár mértékének a meghatározását is.

galleria

A szabályozás csak a nagyvadakra vonatkozik?

Látványos problémával azok járnak, de ugyanúgy okoz kárt a fácán és a nyúl is, ezért a hazánkban fellelhető szinte minden vadhoz köthető. Azt feltételezzük, hogy idén a kártétel a tavalyi évhez képest kisebb lesz, tekintettel arra, hogy az afrikai sertéspestis jelen van a megyében, és jelentősen tizedeli a vaddisznóállományt. Vannak olyan területrészek a megyében, ahonnan szinte el is tűnt ez a vadfaj, pedig korábban a túlszaporodás volt rá jellemző. Drasztikusan csökkent a szaporulat, amire még nem volt példa, és elképzelésünk sincs, hogyan fog alakulni az állomány a jövőben. Pár éve még többezres létszámról beszélhettünk, most viszont naponta változik a szám.

Hogyan tudják kezelni ezt a helyzetet?

Létezik járványügyi előírás a sertéspestis féken tartására, amiben minden vadásztársaságnak komoly feladata és szerepe van. Eddig sikeresen tudtuk lassítani a kór terjedését, de megnyugtató megoldást a betegség elleni vakcina megjelenése hozhat majd. Most viszont még csak az országos terjedésnél tartunk, ami az ukrán határtól követhetően húzódik át az ország más tájaira. A járványügyi szakemberek szigorúan figyelik, hogy ne szivárogjon be az állattartó gazdaságok telepeire.

A vadásztársaságok mennyire stabilan tudnak gazdálkodni, milyen lesz az idei szezon?

A téma nagyon aktuális. A gazdasági körülmények ugyanis nemcsak a sertéspestis kapcsán romlanak, de a koronavírus-járvány is nehéz helyzetbe hozta az ágazatot. Új helyzetet teremtett a szeptember 1-jével kihirdetett határzár, hiszen az a nap a mi életünkben a fő vadászati szezon kezdetét jelenti. Ez az időszak jelenti a társaságok fő bevételi forrását. Számos külföldi vadász érkezik ilyenkor, akik sok esetben már évekkel korábban lekötötték a vadászatukat. A határzár bevezetésével viszont nem jöhetnek a külföldi vendégek hazánkba, vadászati céllal sem. A társaságoknál ez komoly bevételkiesését és forráshiányt okozott. Többen igyekeztek a felszabadult kapacitásaikat belföldi vadászokkal feltölteni, akár kedvezményesen is, de a külföldiektől származó bevételek kiesését maradéktalanul pótolni ezzel nem lehet. Jó hír, hogy a társaságok állami és uniós kártalanítást kaptak a vaddisznóelhullás kapcsán, így jelen pillanatban az anyagi stabilitásuk nincs veszélyben. Ám hogy a jövőben ez hogyan alakul, jelentősen függ attól, hogy meg tudjuk-e állítani a sertéspestist, újra tudjuk-e építeni a vaddisznóállományt, illetve milyen hatással lesz a koronavírus-járvány a közösség életére.

Milyen bevételi forrásokkal számolhat egy vadásztársaság?

A gazdálkodás három lábát a tagoktól származó tagdíjbevételek, a bérvadászatok – jórészt a vaddisznóhajtások és gímszarvasbika-trófeákból származó bevétel –, valamint a vadhús értékesítése jelenti. A vaddisznóvadászatok száma most visszaesett. A trófeavadászatokat belföldről oldják meg, kedvezményesebb tarifával. A vadhús felvásárlási ára pedig az elmúlt hónapokban mintegy a felére csökkent, tekintettel arra, hogy a külföldi, főleg a németországi kereslet és a hazai gasztronómiai piac egyaránt csökkent. Nagyságrendileg több ezer tonna vadhúsról van szó, aminek a felvevőpiaca gyakorlatilag megszűnt. A hazai raktárkészletek megugrottak, és ez lenyomta az árakat. Sokat hallunk arról, hogy a közétkeztetésben keresik a vadhús felhasználásának lehetőségét. Jelentős erők dolgoznak ennek a megvalósulásán, egyelőre azonban nem beszélhetünk érdemi sikerről.

Egy aranyérmes bika kilövése ma mennyi bevételt jelent?

Az ár megállapítása jól leképezett árrendszerben történik. Minden erdőgazdaságnak megvan a maga nemzetközi értelemben kompatibilis árlistája, amihez mindenki igazíthatja a maga árszabását. Pontos árat ezért nem lehet mondani, viszont egy-egy értékes gímbika kilövése több millió forint is lehet. Egy 13 kilogramm fölötti gím trófeájának grammja drágább lehet, mint az arany. Ilyen a mi vidékünkön sajnos nemigen akad, bár vannak kivételes, 10-12 kiló körüli trófeák.

A jövő évben, 2021-ben vadászati világkiállításra készül az ország. Borsod-Abaúj-Zemplén hogyan kapcsolódik ehhez a programhoz?

A megye részese lesz az „Egy a természettel” című kiállításnak. Mi Füzéren, a vár látogatóközpontjában rendezünk egy kiállítást, ami vadászati értékeinket mutatja be. A tárlat a terveink szerint december elején nyílik meg, és egy éven át várja majd a látogatókat, mintegy ráhangolódásként a jövő évi országos rendezvényekre.

A vadászkamara és -szövetség elnökeként milyen elképzelésekkel látott munkához?

Rövid, közép- és hosszú távú tervekről beszélhetünk. Rövid távon az „Egy a természettel” világkiállításhoz csatlakozásunk köti le az energiákat, mert a legnagyobb figyelmet szeretnénk kivívni a vadásztársadalom munkája iránt, ami nemcsak a vadról és a hozzá kapcsolódó vadászati tevékenységről, a vadállomány gondozásáról és szakszerű ápolásáról is szól, hanem a természet szeretetéről, a természettel való együttélésről is. A vadászat szépségeit és rejtelmeit egyaránt szeretnénk megmutatni. Középtávú tervünk, hogy a miskolci székházunk átépítésével és átalakításával létrehozzuk a Borsod megyei vadászok házát. Ez a több mint négyezer vadásztársunk számára egy olyan bázist jelenthet, ahol a szakmai ügyeiket 21. századi körülmények között intézhetik majd. Hosszú távon pedig tovább kívánjuk erősíteni azt a fajta elköteleződést, amit az előttünk hatékonyan működő vadászoktól megörököltünk. Tovább akarjuk a megye hírnevét öregbíteni belföldön és külföldön egyaránt.

Milyen a megítélése jelenleg a megyének vadászati szempontból?

A megye területi elhelyezkedésének köszönhetően szerencsés helyzetben vagyunk. Adottságainkat tekintve kedvező életteret találnak itt a nagyvadak, ezért minden vadásztársaságban vannak olyan vadászok, akik az ország más részén élnek, de itt rendelkeznek tagsággal, itt hódolnak a szenvedélyüknek. Számunkra kedvező, ha minden vidékről fogadni tudunk vendégeket.

Mi az a különleges értéke a helyi vadászatnak, amit ajánlani tudnak, és amire külön is figyelniük kell a jövőben?

A vadászat ma már nem csupán egy magányos tevékenység, együtt jár a társasági élettel, a gasztronómiával és a borászattal is. E tekintetben páratlan lehetőségeink vannak Borsod-Abaúj-Zemplénben. Megvan a vadnak kedvező élettér, aminek köszönhetően az országos rangsorban előkelő helyen állunk a terítékadatok alapján. A zempléni erdők határán fekszik a történelmi Tokaji borvidék, aminek világhírű a borkínálata. Emellett pedig van olyan helyi értéknek számító gasztronómiánk, éttermünk, amit országos szinten is számontartanak. Ezek az adottságok túlmutatnak egy-egy hétvégi vadászaton. A hozzánk érkező vadászok családdal érkeznek, szállást vesznek igénybe, magas színvonalú szolgáltatást igényelnek. Ha arról beszélünk, hogy mik a terveink a jövőben, a vadászaton túl az, hogy kialakítsuk vendégeinkben a kötődést, ami más minőséget adhat a térségnek, és kiemeli a többi közül. A vadászati ágazat kapcsán körvonalazódó lehetőségek további jótékony hatással lehetnek a szállásadókra, a borászatokra, a minőségi vendéglátásra. Borsodban az átalakulás éveit éljük, amiben az idegenforgalom az egyik kifejezetten szorgalmazott kitörési pont. A vadászati turizmus ma már nem különül el ettől, hanem szerves része.

(A borítóképen: „Komoly erőfeszítéseket teszünk a vadászat népszerűsítéséért, aminek érezni már az eredményeit…” – mondja Nagy András)

Forrás: boon.hu